A kínai gazdaság okozta szennyezések gyorsabb ütemben nőnek, mint maga a gazdaság. 2010-ben csaknem a magyar GDP másfélszerese volt a becsült környezeti kár, bár még ez sem teljes. Évente százezrek halna bele közvetlenül a környezetszennyezés okozta bántalmakba, a vezetés ingerküszöbét viszont eddig nem nagyon ütötte meg a probléma.
Kínának, a világ második legnagyobb gazdaságának egyre nagyobb árat kell fizetnie a környezet szennyezése miatt a gyors növekedésért - állítják egy közelmúltban publikált kormányzati jelentés készítői, akik szerint 2010-ben meghaladta az ezer milliárd jüant a környezetben keletkezett kár értéke. Ez 160 milliárd dollár vagy 38 ezer milliárd forint, csaknem a teljes éves magyar GDP másfélszerese.
A környezetvédelmi tárca által készíttetett tanulmány szerzői megállapították, hogy 2004 és 2010 között a környezetszennyezés okozta kár több mint a duplájára emelkedett. Emlékeztetnek rá, 2004 volt az az év, amikor a kínai kormány meghirdette a "zöld GDP" projektet, vagyis környezetkímélő növekedés célját.
A GDP-arányos közvetlen veszteséget 2,5 százalékra becsülték 2010-ben, de számításaik szerint amennyiben az ökoszisztémában, így az erdőkben, mocsarakban, legelőkben okozott károkat is figyelembe veszik, mértéke az éves bruttó haza termék 3,5 százalékát is eléri.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a szennyezés ára gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. 2010-ben a GDP 10,4 százalékkal bővült éves szinten, míg környezeti ártalmak okozta veszteség 13,7 százalékkal emelkedett.
A jelentés nem teljes körű, nem tartalmazza például az embereknél okozott egészségkárosodás kezelésének anyagi vonzatait, továbbá egyes térségekből hiányoztak a szükséges adatok.
Kína tengerpartjánál a vizek egyre súlyosabban szennyezettek, tavaly egyes helyeken több mint 50 százalékkal nőtt a szennyezett terület 2011-hez képest - adta hírül a kínai média az állami óceánhivatal jelentése alapján csütörtökön. A legrosszabb állapotban lévő területek nagysága 68 ezer négyzetkilométer, 24 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy Kína part menti vizeinek jelentős részén nem ajánlatos az úszás, a haltenyésztés, de a területek kikötőépítésére és más ipari célokra sem javasoltak.
Megfigyelők szerint a helyi, tartományi, városi kormányzati vezetők nem szívesen vesznek tudomást az effajta kutatások eredményeiről, mivel árnyékot vetnek az adott térség gazdasági fejlődésének statisztikáira. A dokumentum közzé tételét állítólag meg is ritkították, dacára annak, hogy a számításokat évente elkészítik.
A szakemberek még megállapították, 2010-ben csaknem 560 milliárd jüanra (90 milliárd dollár) lett volna szükség ahhoz, hogy a környezetben keletkezett károkat közömbösítsék, csaknem a duplájára a hat évvel korábbi összegnek.
Egy másik - 2006-ban kiadott, szintén kormányzati jelentésből kiderült, hogy 600 kínai városban évente körülbelül 358 ezer korai halálozás oka a levegőszennyeződés. Az ezekkel összefüggő becsült egészségügyi ellátás költsége akkor megközelítette a 153 milliárd jüant (24,6 milliárd dollár). A Világbank 2007-ben a GDP 4,3 százalékára tette a levegő- és vízszennyezés okozta betegségek kórházi költségeit Kínában.
A legutóbb közzé tett jelentés készítői összefoglalóként megállapítják, hogy a napjainkban használt számítási módszerek nem adnak pontos képet a források felhasználásának költségekben és a környezet állapotában megmutatkozó következményeiről, ezért az ország publikált gazdasági eredményei túlzóak.