Cipruson kezelték a csődveszélyt, jelentette be Anasztaziadesz kormányfő, de a betétesek még mindig csak pénzük is részéhez férnek hozzá. Az embereke nyugodtan sorakoznak a bankok előtt, de nagyon aggódnak a bizonytalan jövő miatt. A kormány közben elkezdett felelősöket keresni, egy speciális bizottság fogja vizsgálni a politikai bűnöket is.
"Ciprus kezelte a csődveszélyt és nincs szándékában elhagyni az eurózónát", mondta ma Nikosz Anasztaziadesz ciprusi kormányfő közszférabeli dolgozóknak rendezett mai konferencián, tudósított a Cyprus Mail.
A ciprusi vezető biztosította emellett a cipriótákat és a külföldi betéteseket, hogy a banki korlátozásokat fokozatosan fel fogják oldani, bár a pontos menetrendről nem nyilatkozott. De azt még hozzátette, hogy "most nincs itt az ideje, hogy kimondjuk, hogy ki mennyire felelős a kialakult helyzetért."
Cipruson egyébként a bankoknál még most állnak a sorok, ugyanakkor az emberek viszonylag békések, semmilyen komolyabb összetűzésről nem számoltak be sem a banki alkalmazottak, sem a rendőrség.
"Nyugodt vagyok, a többiekhez hasonlóan. Nem én vagy az előttem álló, esetleg a banki alkalmazott a hibás a kialakult helyzetért", mondta a 48 éves Giorgosz Theodoru a Cyprus Mail-nek." Tudjuk, hogy rövidesen munkanélkülivé válhatnak és együtt érzünk velük", tette hozzá.
"Nem az a baj, hogy sorban kell állni a banknál, hanem, hogy mi vár a gazdaságunkra és a munkahelyeinkre", mondta 30 éves Andreas. "Nem lesz semmi gond, civilizált emberek vagyunk" mondta még.
Az 52 éves Giorgosz Antoniou szerint "ha nem vágják meg betéteinket, akkor a sorakozás miatt senki nem fog haragosan viselkedni, de ha igen, akkor kitörhet az erőszak". A 24 éves építész, Konsztantina Hadjicosta szerint "Nem kellett még ilyen háborús időszakhoz hasonlót átélnem, de kétségtelenül olyan a hangulat, mintha valamiféle háborúban lennénk".
Eközben pénteken Anasztaziedesz kormányfő szavai ellenére a ciprusi kormány azért bejelentette, hogy egy három fős vizsgálóbizottságot állít fel annak kiderítésére, hogy pontosan kik a felelősök a gazdaságuk összeomlásáért, számolt be szintén a Cyprus Mail. A bizottság bűnügyi, polgári és politikai bűnöket is vizsgálni fog további jogi és pénzügyi szakértők segítségével.
A vizsgálóbizottságot Georgiosz Pikisz vezeti, aki a legfelsőbb bíróság elnöke, és a nemzetközi bűnügyi törvényszék hivatalos tagja. A két másik tag szintén bíró, Jiannakisz Konsztantinidesz és Panaiotisz Kallisz, akik egyébként a Helios Airways repülőgépének 2005-ös lezuhanásának vizsgálatában is közreműködtek.
A bizottságot felruházzák azokkal a jogokkal, amelyek a gazdaság súlyos bajba jutásának vizsgálatát lehetővé teszik. Az összeomláshoz vezető tetteket és a káros következményű döntéseket 2006-ig visszamenőleg elemezhetik a bírák. A politikai döntésektől kezdve a bankok és szabályozók intézkedésein keresztül minden területen és szinten vizsgálódhatnak a bizottság tagjai - mondta el Konsztantinosz Petridesz miniszterelnök helyettes.
A ciprusi mentőcsomag kapcsán az Európai Unióban heves vita bontakozott ki arról, hogy egy esetleges bankcsőd esetén milyen szerepet is szánjanak az egyéni felelősségvállalásnak, vagyis a magánbefektetők a kimentésből milyen részt vállaljanak, írja a Portfolio. Nagyon úgy tűnik, hogy az EU a 100 ezer eurós betétek mellett kiáll, azonban az e feletti betétesek esetében nem zárkózik el attól, hogy a jövőben egy esetleges mentőcsomagból a betétesek is kivegyék a részüket.
Mindezzel kapcsolatban aggodalmait fejezte ki a luxemburgi pénzügyminiszter, Luc Frieden, különösen a ciprusi példa lehet szerinte nagyon veszélyes, ahol gyakorlatilag a nagybetétesek állják az összeomló bankrendszer cechjének egy részét. Véleménye szerint egy ilyen intézkedésnek egyenes következménye, hogy a befektetők az eurózónán kívül keresnek helyet a pénzüknek. A Spiegelnek adott interjúban elmondta, hogy minden olyan szituációt el kell kerülni, amely a bankrendszer instabilitáshoz vezet és a betétesek bizalmának lerombolását eredményezi.
Az interjúnak különös pikantériát ad, hogy a héten korábban az Eurocsoport vezetője Jeroen Dijsselbloem azok közé az országok közé sorolta Luxemburgot, amelynél a pénzügyi rendszer túlságosan nagy, és a kockázatok csökkentésére lenne itt szükség. Mint elmondta a Reutersnek adott interjújában, szükséges lenne megerősíteni a bankrendszert, mert ha a bankok bajba kerülnének, akkor nem fog az EU automatikusan a megmentésükre sietni.
A ciprusi bankválság kapcsán teljesen érthető, hogy felmerült Luxemburg neve, hiszen a privát banki központok közül ez az egyik, amely jó eséllyel pályázhat a vállalati és magánpénzek átcsoportosítására a szigetországból. A bankrendszer igaz 20-szorosa a GDP-nek, azonban az egy főre jutó a GDP a kis országban a világon az egyik legmagasabb. Az ország a kedvező jogszabályi és azon belül is adózási környezete miatt lehetett az elmúlt évtizedekben annyira népszerű célpont a befektetők körében.