Vannak, akik elveszíthetik vasárnapi bérpótlékukat a bérpótlék számításának változása miatt, ha elfogadják a munka törvénykönyvének jelenlegi módosítási javaslatát. Ez alapján ugyanis nem jár majd például vasárnapi bérpótlék azoknak, akik rendeltetésüknél fogva vasárnap is működő munkahelyeken dolgoznak, így ez érintheti, például az egyes közműveknél dolgozókat is.

A vasárnapi bérpótlék körül egy ideje vannak tisztázatlan kérdések, hiszen a jelenleg hatályos szabályok alapján nem egyértelmű, hogy milyen esetekben kötelező e plusz juttatás fizetése. Kártyás Gábor, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja szerint a helyzet tisztázása mindenképpen szükséges, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a munkavállalókra kedvezőtlenebb értelmezést követi a javaslat. „Eszerint csak és kizárólag akkor jár majd vasárnapi pótlék, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag többműszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör keretében, vagy a kereskedelmi ágazatban kerül sor. Ha más törvényi okból is dolgoztathat a munkáltató vasárnap, pótlék fizetésére nem lesz köteles” – mondta el a jogász, aki csütörtökön egy Bérmozaik 2013 elnevezésű konferencián is beszél majd erről.

Dr. Kártyás Gábor szerint ugyancsak fontos változás lehet egy másik javaslat a távolléti díj pontosítása kapcsán, amely megszüntetné azt a rendelkezést, hogy a távolléti díjon felül a munkavállaló a távollét idejére érvényes munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlékaira is jogosult. A javaslat a szabadság órákban vagy napokban való elszámolásában és nyilvántartásában is változást hoz. Míg eddig csak az órában való elszámolás volt engedélyezett, mostantól napban is lehet számolni, a választást a munkáltató döntésétől teszi függővé, ez a döntés azonban a naptári évben már nem módosítható, elvileg azonban lehetséges, hogy a munkáltató egyes munkavállalóinál az egyik, míg másoknál a másik rendszert alkalmazza.

A szabadság átvitele ez idáig is korlátozott volt hazánkban, az alapszabadság és az életkori pótszabadság egyharmadát lehet jelenleg átvinni a következő évre. Mindez még 7 nappal több átvihető szabadságot jelent a javaslatban szereplő szabályozáshoz képest. Ugyanis a tervezett szöveg szerint csak az életkori pótszabadság egyharmadának következő évben való kiadásáról állapodhat meg a munkavállaló és a munkáltató, és csak a folyó évi szabadság kapcsán teheti ezt meg.

A javaslat teljesen átformálja a kötetlen munkarend eddigi rugalmas szabályait. A tervezett új szabály szerint csak akkor kötetlen a munkavállaló munkarendje, ha a munkaidőt egészét maga oszthatja be. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Fejtörésre adhat okot, hogy ezek a "sajátos jellegű feladatok" a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki. Az eredeti szabály alapján akár a munkaidő felét is? Vagy csak hetente pár órát? Ez a dilemma jelentősen növelheti a kötetlen munkarend alkalmazásának jogi kockázatát Kártyás Gábor szerint.