Kisebb gazdasági növekedés, jóval alacsonyabb infláció és gyengébb euróárfolyam mellett is tarthatónak gondolja a költségvetési hiánycélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ehhez lényegében be kell fagyasztani a 400 milliárdos tartalékkeret több, mint felét, így csupán egy durván 180 milliárdos keret marad, amivel a későbbi kockázatokat fedezni lehet. Kérdés, hogy Brüsszelnek mindez elég-e ahhoz, hogy véget vessen a túlzottdeficit-eljárásnak?
A kormány rövid távon azzal számol, hogy újraindul a növekedés, egyensúlyi pályán marad a gazdaság, a hiány három százalék alatt marad, és nem lesz szükség kiigazító intézkedésekre - vezette fel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány konvergenciaprogramját, amit hétfőn küldött ki Brüsszelbe. Varga az elmúlt évek eredményeit sorolva azt mondta, hogy a magyar gazdaság eljutott oda, hogy kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. A program egy 2013-2016 közötti kitekintést is tartalmaz.
Varga a program gazdasági előrejelzését ismertetve elmondta, hogy az idei legfontosabb makrogazdasági mutatókat újraszámolták, de érdemi módosítás nincs.
Tavaly ősszel, az NGM Matolcsy György vezetésével még 0,9 százalékos növekedést remélt, ezt a számot most 0,7 százalékra csökkentették Vargáék. Jövőre 1,9 százalékos növekedést várnak, 2015-ben 2,3-at, 2016-ben pedig 2,5 százalékot.
A hiányelőrejelzés erre az évre nem változott, továbbra is 2,7 százalék marad, jövőre ugyanennyi lehet a deficit, 2015-re azonban 2,2 százalékra csökkenhet a hiány.
Az államadósságban lényegi változás nincs, mondta Varga. Idén év végére elérjük a 78,1 százalékos GDP arányos szintet, jövőre 77,2, egy évvel később, 2015-ben 76,1, 2016-ban pedig 73,5 százalék lehet az államadósság.
Az inflációt korrigálta a kormány, korábban 5,2 százalékot várt erre az évre, ezt most 3,1 százalékra korrigálta, az európai és a magyar gazdaság antiinflációs folyamatai miatt. Jövőre 3,2 százalék lehet a pénzromlás, 2015-re 3 százalék, és 2016-ra is 3 százalék. Az NGM módosította a költségvetési tervezéshez használt éves átlagos euróárfolyamot is: a korábbi 285 forint helyett most 293,1 forintos árfolyammal számolják a költségvetést. Varga szerint év végére 10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliség, a külső többlet a GDP 6-7 százaléka között lehet.
Ha a tavalyi, Széll Kálmán-tervnek nevezett konvergenciaprogram gazdasági előrejelzéseit összehasonlítjuk a mostani programban szereplő számokkal, akkor az inflációt leszámítva mindegyik soron romlást látunk. Tavaly még 2,5 százalékos növekedést várt a kormány 2015-re, a költségvetési hiányt 1,5 százalékra tervezte, és az államadósság csökkentésében is jóval ambiciózusabb középtávú tervei voltak a mostaninál.
| 2013-as konvergenciaprogram (új) | 2013-as költségvetés, és a tavalyi konvergenciaprogram* (régi) | ||||||
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2013 | 2014* | 2015* | |
| Gazdasági növekedés (GDP%) | 0,7 | 1,9 | 2,3 | 2,5 | 0,9 | 2,5 | 2,5 |
| Költségvetési hiány (GDP%) | 2,7 | 2,7 | 2,2 | 1,3 | 2,7 | 1,9 | 1,5 |
| Államadósság (GDP%) | 78,1 | 77,2 | 76,1 | 73,5 | 72,7 | ||
| Infláció | 3,1 | 3,2 | 3 | 3 | 5,2 | 3 | 3 |
Korábban a kormány úgy számolt, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv 280 milliárd forintos bevételkiesést jelent pénzforgalmi szemléletben. A konveregenciaprogramból kiderül, a tényleges hatás jóval kisebb, mintegy a GDP 0,7 százaléka, vagyis nagyjából 200 milliárd forint.
Varga elmondta, a 2010-es kormányváltáskor több célt tűzött ki a kormány: csökkenjen az államadósság, és a hiány, csökkenjen az ország sérülékenysége, bővüljön a foglalkoztatás. A negyedik cél az volt, hogy javuljon az ország versenyképessége.
Az első három területen javulás történt, a mostani konvergenciaprogram arra koncentrál, hogy a növekedés beinduljon. A növekedést több tényező ösztönözheti. Élénkülhet a külső kereslet, növekedhet a nettó export, és ha már a jobban teljesítő mezőgazdaság is önmagában 0,4 százalékkal javulást hoz. Ezen kívül az államháztartás egyensúlyát is javította a kormány, ez szintén a növekedést segíti, de segítenek majd a hitelbővítő programok is.
Kockázatot jelent a pénzügyi tranzakciós illeték, kevesebb folyik be ebből, mint amennyire számítottak, tárgyalnak a bankszövetséggel ennek okairól. Varga szerint nem az Államkincstár marad el a befizetésekkel, hanem a piac reagált rendkívül gyorsan az adóra, így a tervezett bevételhez képest már 80 milliárdos elmaradásra lehet számítani már ebben az évben.
Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a fordított áfa bevezetését a sertéságazatra, ez a bevételi oldalt negatívan érintheti. A Kiva és kata esetében már látszik, kevesebben választották, ez egy pozitív kockázatot jelent, több jön be a költségvetésbe. Az IMF-megállapodástól 100 milliárdos megtakarítást várt a kormány. “Ez a szál azóta elvékonyodott, de nem szakadt meg teljesen” - mondta Varga.
Az inflációs prognózist 5,2 százalékról 3,1-re módosította a kormány. Ennek egyik oka, hogy 2013-ban a visszafogott belső kereslet fékezi a piaci áras termékek és szolgáltatások árának emelkedését. Másik oka a szabályozott háztartásienergia-árak 10 százalékos csökkentése. Az NGM számításai szerint ez utóbbi 0,8 százalékpontos csökkenést okoz az éves indexben, és további néhány tizedpontos csökkenést okoz a fogyasztói kosárban kisebb súllyal szereplő, év közepétől hatályba lépő szemétszállítás- és vízdíjcsökkentés. Noha időnként kormányzati politikusok arról beszélnek, hogy nem állnak meg a rezsiköltségek 10 százalékos csökkentésénél, úgy tűnik a konvergenciaprogram nem számol további csökkentéssel.
Ettől függetlenül szerinte a kedvezőbb kamatpálya igazolni fogja a kamatkiadásokon tervezett megtakarítást. A kormány azzal számol, hogy a tartalék csökkenhet a kockázatok hatására, de még mindig marad mintegy 0,6 százaléknyi tartalék az év közben felmerülő kockázatok kezelésére.
Az elektronikus útdíj és az online pénztárgépek bevezetése a kisebb kockázatok közé tartozik, erős a kormányzati szándék arra, hogy ezeket bevezesse. Szerinte az online pénztárgépek bevezetésének nagy lesz a fehérítő hatása. A tranzakciós adó kapcsán nem a kulcsok emelésére van szükség, várhatóan a kieső pénz a tartalékokat fogja csökkenteni. “Kockázattal számolunk, intézkedéssel nem” - mondta Varga.
A konvergenciaprogramnak a túlzottdeficit-eljárás miatt van különös fontossága. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály a napokban jelezte, hogy az uniós pénzügyminiszterek hétvégi, dublini találkozója is arról győzte meg, hogy Magyarország azon országok között van, amelyek esetében az Európai Unió megszüntetheti a túlzottdeficit-eljárást.
Az idei költségvetés 0,9 százalékos gazdasági növekedésre, 4,2 százalékos inflációra, valamint 285 forintos euróárfolyamra épült. Jelenleg úgy tűnik, a három sarokszámból egyik sem teljesül, a gazdasági növekedés prognózisát az MNB 0,5 százalékra vette vissza, több elemző inkább recessziót, illetve stagnálást vár. Az inflációnak épp a kormány vágott alá: az eredetileg 4,2 százalékos, majd decemberben 5,2 százalékosra emelt prognózis után vezették be januárban a 10 százalékos rezsicsökkentést, az elemzők 2 százalékos éves inflációt sem tartanak kizárnak, ami viszont csökkentheti a költségvetés bevételeit.
Útelágazódáshoz érkezett a magyar gazdaságpolitika - vezettük fel egy évvel ezelőtt Matolcsy György komoly megszorításokat tartalmazó konvergenciaprogramját. Mint akkor írtuk, a program nem csak a magyar gazdaság, de a politika szempontjából is sorsfordító lehet, mert a csomag tartalma és fogadtatása alapjaiban határozza meg a következő időszakot.
Most jóval egyszerűbb a helyzet a tavalyinál, legalábbis sorsfordító programról semmiképpen nem beszélhetünk, de nincs is erre szükség. Akkor a költségvetésben egy nagyjából 500 milliárdos luk tátongott, az ősz pedig újabb megszorítások sorát hozta. Ennek eredményeként a tavalyi hiány rekordalacsony szintre, 2,1 százalékra esett (igaz hatalmas, 1,7 százalékos gazdasági zsugorodás árán) az egy évvel korábbi 4,3 százalékos többletről. (Utóbbi a nyugdíjpénzek államosítása miatt jött össze, valójában a költségvetésnek 5,4 százalékos hiánya volt, ezt jeleztük a bordó oszloppal.)
Most azonban nincs ilyen hatalmas kiigazítási kényszer a költségvetésben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már első miniszterjelölti bizottsági meghallgatásán is amellett érvelt, hogy a költségvetés tarthatónak tűnik, és hogy az Európai Bizottság megemelt hiányelőrejelzése ellenére nem lesz szükség újabb kiigazító lépésekre.
Emellett azonban azt is mondta, hogy meg kell várni legalább az első negyedévnek az adatait ahhoz, hogy tisztább legyen a kép, tehát a miniszter nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az év későbbi részében változásokra lesz szükség. Az adatok április elején megjöttek, ezekből pedig arra lehetett következtetni, hogy az idei költségvetési hiány 3 százalék alatt tartható, illetve az elcsúszás legfeljebb néhány tized százalékpontos lehet, amit szükség esetén nem lenne különösebben nehéz kiigazítani.
A költségvetés márciusi hiánya 154,1 milliárd forint volt, a teljes március végi hiány így 493,6 milliárd forint, az éves előirányzat 56 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az első két rosszabb hónap után javulást hozott a március, a megszokottnál alacsonyabb lett a deficit.
A jó adat miatt elképzelhetőnek tűnt, hogy a kormány úgy dönt, nem mutat be újabb kiigazító csomagot a konvergencia programban. Csakhogy az igazi kockázatok inkább az év második felében várhatóak, ekkor derül ki, hogy mennyi pénz jön be az elektronikus útdíjból és a pénztárgépek online bekötéséből. A költségvetési kockázatokról és a kilátásokról bővebben itt olvashat.