Kevés a magyar diplomás és a következő években csak kevesebb lesz. Ráadásul nemzetközi összehasonlításban keveset költ az ország a felsőoktatására.
Megéri diplomát szerezni Magyarországon, ugyanis magasabb fizetésre és könnyebb elhelyezkedésre számíthatnak a pályakezdők - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI) által készített elemzésből.
Az intézet adatai szerint minél magasabb a diplomások aránya egy társadalomban, annál nagyobb az egy főre eső GDP értéke, valamint annál nagyobb az egy főre eső befizetett adóösszeg is.
A GVI elemzése szerint a diplomások számának növekedésével csökken a korrupció észlelésének aránya is, ráadásul jelentősen nő a bejelentett szabadalmak száma is. Magyarországon 20 százalékos diplomás arány mellett egymillió főre 4,4 szabadalom jut Japánban 104 jut ugyanennyi emberre, 44 százalékos aránynál . A diplomások arányának növekedésével látványosan nő a születéskor várható élettartam: Magyarországon 74 év, Új-Zélandon 40 százalékos felsőfokú végzettségi arány mellett (ami a magyar kétszerese) 81 év a várható élettartam.
A magas iskolai végzettségűek sokkal inkább vesznek részt a választásokon. Az általános iskolai végzettségűek 78 a diplomások 87 százaléka adta le voksát legutóbb a választáson.
Magyarországon a költségvetéséből kevés pénzt fordít az állam a felsőoktatásra. A legfejlettebb államok átlagosan a GDP 1,4 százalékát, míg Magyarország csak 1,1 százalékát, bő 300 milliárd forintot költ erre. Ettől nem függetlenül az egy hallgatóra jutó kiadások GDP-hez mért aránya hazánkban 1991 óta az ötödére esett . Ez azt jelenti, hogy az egy hallgatóra jutó kiadások összege az OECD átlaga alatt van.
Sokszor hallani, hogy túl sok a diplomás van Magyarországon. A GVI adataiból ennek az ellenkezője derül ki. Míg az Egyesült Államokban vagy Kanadában 51 illetve 40 százaléka rendelkezik ilyen fokozattal, Magyarországon csak 19,6.
Ez annak ellenére alacsony, hogy a rendszerváltást követően drasztikusan nőtt a felsőokatatásban résztvevők száma. Míg 1990-ben 100 ezren, addig 2005-ben 380 ezren jártak főiskolákra, egyetemkre. Ez 2010-re némileg csökkent: 318 ezren vettek részt a képzésben.
Az intézet számítása szerint a 2012-ben bevezett felsőoktatási létszámkorlátozás miatt legalább 2 százalékponttal lesz kevesebb diplomás az országban 2020-ra, mint ami az egyéb társadalmi folyamatokból következne. A vállalatok viszont egyre több diplomást kívánnának foglalkoztatni. A gazdaság növekedésének gátjává is válhat, ha nem állnak rendelkezésre megfelelően képzett szakemberek az országban.
Magyarországon a diplomások jóval nagyobb eséllyel találnak maguknak munkát, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 12 százalékponttal magasabb, mint a középfokú végzettségűeké – ez az arány magasabb, mint az OECD átlag.
Ez azt is jelenti, hogy a diplomások munkanélkülisége a legalacsonyabb: négy százalék. Képzési területenként azonban jelentősek az eltérések. Míg a társadalomtudományi, agrár és művészeti területen 11-12, addig az informatikai, gazdasági, orvosi végzettségűek körében csak 4-6 százalék a munkát keresők aránya.
A diplomások jóval többet keresnek Magyarországon, mint a középfokú végzettségűek. A diplomás férfiak két és félszer, a nők kétszer annyit keresnek, mint az érettségivel rendelkezők. Magyarországon egy ember teljes élethosszát tekintve magasabb a diploma haszna, mint a többi OECD országban. A friss diplomások közül az informatikai végzettségűek és a pénzügyi területen dolgozók keresik a legtöbbet.
A GVI adatai alátámasztják azt, hogy megéri tanulni. A diplomásoknak könnyebb lesz az életük, hiszen magasabb jövedelemre számíthatnak. Ráadásul a társadalomnak is jó, ha sok a magasan képzett ember, mert több lesz az adóbevétel, és magasabb a GDP.