A városokban élő magyar lakástulajdonosok ingatlanuk eladási árát az országos átlag lakásárakhoz képest alulbecslik, míg a községekben élők felülbecslik a tényleges árhoz képest. Ráadásul a községekben élő ingatlantulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a tényleges ingatlanárakat, ám tulajdonképpen ez egy különös és kissé bizarr derűlátás, mivel nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk − derül ki a Tárki őszi vizsgálatából.

A magyarok 87 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él. A tulajdonban lévő ingatlanok átlagosan 80 négyzetméteresek, 2-3 szobásak, kétharmaduk családi ház. Az ingatlantulajdonosok értékbecslése a Tárki által elvárt szerint alakult, a nagyobb települések jobb piaci viszonyai magasabb lakásértéket valószínűsítenek. Minél alacsonyabb ugyanis a közigazgatási egység, annál kisebb az ingatlanok négyzetméterára. Ugyanakkor míg Budapesten, a megyeszékhelyeken és a városokban a KSH átlagos lakásárához képest a megkérdezettek alacsonyabbnak becslik ingatlanuk eladási árát, a községekben fordított a helyzet: nemcsak hogy az általános ár magasabb a ténylegeshez képest, hanem a becsült eladhatósági érték is.

Összességében a felmérés szerint a községekben élő tulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a KSH-adatokat, ugyanakkor egyfajta "torz optimizmus" jellemzi ezt, hiszen nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk (az országos átlag körülbelül felére becsülik, holott az még annál is alacsonyabb).