Kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a jövedékiadó-törvény alkoholtermékekre vonatkozó passzusai miatt – közölte csütörtökön egy névtelenséget kérő uniós bizottsági forrás. Az Európai Bizottság úgy véli, ellentétes az uniós joggal a jövedékiadó-törvénynek az a kitétele, amely a különféle alkoholtermékek esetében kétféle adómértéket állapít meg. Ezért a brüsszeli testület úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországra, amelyben a jogi helyzet tisztázását kéri a magyar hatóságoktól.

Az uniós jog azt írja elő, hogy a tagállamok minimum mekkora jövedéki adót vethetnek ki az etilalkoholt tartalmazó termékekre, afölött viszont csak egy, általuk szabadon választott adómértéket állapíthatnak meg. A bizottság úgy látja, hogy a magyar szabályozás szerint magasabb adómérték sújtja az olcsóbb, mesterséges aromával ízesített szeszesitalokat.

A jelenleg hatályos jövedékiadó-törvény az alapján határozza meg az adó mértékét, hogy az adott alkoholtermék tiszta szeszben hány hektolitert tenne ki. Ezen belül két adókulcsot állapít meg: egyes alkoholtermékek után hektoliterenként 333 385 forint, mások után pedig 476 270 forint jövedéki adót kell fizetni.

A most induló eljárás nem a szabadságharcos adómentes pálinkafőzés miatt indul – amiatt ugyanis korábban már indult egy. Mint ismert, 2010 nyarán Orbán Viktor első gazdasági akciótervének részeként lehetővé tették, hogy fejenként legfeljebb évi 50 liter pálinkát bér- vagy házi főzésben jövedékiadó-mentesen lehessen előállítani.

Ennek a „személyes használatra szánt”, adómentes pálinkának az ügyében február óta folyik a kötelezettségszegési eljárás, mivel a brüsszeli bizottság szerint az uniós jog értelmében lehet ugyan kedvezményes jövedéki adómértéket megállapítani, de ez legfeljebb 50 százalékkal lehet alacsonyabb az általánosan alkalmazott jövedéki adómértéknél.

A kormány az év eleji brüsszeli megkereséskor jelezte: ragaszkodik a házi pálinkafőzés szabadságához, és készen áll, hogy álláspontját az Európai Bíróság előtt is megvédje.

Az Európai Bizottság egyébként csütörtökön összesen 141 kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos döntést hozott, ezen belül húsz esetben küldött úgynevezett indoklással ellátott véleményt a tagállamoknak, ami az eljárás második szakaszba léptetését jelenti, és négy ügyben fordult az Európai Bírósághoz: Görögországot, Olaszországot, Szlovákiát és Spanyolországot érintő ügyekben.

Magyarország ellen az elmúlt években számos európai uniós eljárás indult, illetve több olyan eset is van, amikor ilyen eljárást kértek ellenünk. A telekomadó ügye már bírósági szakaszban van, gond van a telefonadóval is, de problémát jelentett az elmúlt években az Erzsébet utalvány, az adatvédelmi biztos és még a vasúti pályahasználat is. A jegybankelnök-ügyben – még Simor András elnöksége idején – visszavonultuk, a bírák nyugdíjazásának ügyében buktunk.

Mindezek mellett az osztrákok idén márciusban a szemétszállítás államosítása miatt kértek ellenünk kötelezettségszegési eljárást, Barroso bizottsági elnök korábban azt mondta, a negyedik alkotmánymódosításnak is uniós eljárás lehet a vége, bár egyelőre nem lett. Vannak olyan vélemények, hogy a rezsicsökkentés is sérthet több európai irányelvet, és a röghöz kötés szabályait is vizsgálni fogja az unió.