Technikailag kikerült a recesszióból a magyar gazdaság, miután 0,7 százalékkal nőtt az idei első negyedévben a tavalyi utolsóhoz képest a GDP. A tavalyi első negyedévhez képest, tehát éves összehasonlításban mínusz 0,9 százalékos a változás, ami egyrészt jobb a várakozásoknál, másrészt tavaly a szökőnap miatt egy nappal hosszabb volt a negyedév, ennek a hatásnak a kiszűrésével már csak mínusz 0,3 a visszaesés. Nagyon örülni azért még korai lenne, az igazi kérdés az, hogy éves szinten lesz-e magyar növekedés, és ha igen, mekkora. A második negyedéves adatok már többet mondhatnak, és akkor látni fogjuk azt is, kell-e a Varga-csomag, és ha igen, hány szakasza lép életbe.
Negyedéves szinten 0,7 százalékkal nőtt, évesben viszont 0,9 százalékkal csökkent a magyar GDP az első negyedévben a KSH szerdán publikált statisztikája szerint, így technikai értelemben kikerültünk a recesszióból. Ez mindenképpen jó hír az előző negyedévi 2,7 százalékos visszaesés után, de az elemzői várakozásoknál is jobb:a JP Morgan korábban csak 0,4 százalékos bővülést várt. Nagy örömre egyelőre nincs okunk, volt honnan visszajönnünk, a mostani jó adat jelentős részben a csapnivaló bázisnak is köszönhető.
Az év végi gyenge negyedéves növekedésben (a -2,7 százalékos adatban) az egyszeri hatásoknak, például a gyárleállásoknak és az aszálykároknak is meghatározó szerepük volt, míg a mostani negyedévben elsősorban az autógyártás teljesítménye húzhatta meg a magyar GDP-t. A márciusi rossz időjárásnak viszont negatív volt a hatása, több ágazat teljesítményét is visszavetette, ezeknek a következő negyedévben várható a korrekciója.
Az ipari termelés kedvező első negyedéves teljesítménye, a kiskereskedelmi forgalom stabilizálódása, valamint az építőipar tavalyinál kedvezőbb teljesítménye előrevetítették, hogy a technikai recessziónak vége lehet, miközben az éves szintű visszaesés mértéke is markánsan enyhül - mondja Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Suppan a következő negyedévekben további növekedésre számít, amit támogathat az infláció visszaesése miatt érezhetően növekvő reálbérek hatására fokozatosan élénkülő fogyasztás, az autóipari kapacitások fokozatos felfutása, az EU által támogatott beruházások, valamint a kedvezőbb mezőgazdasági kilátások.
Az év közepétől pedig tovább javíthatják a növekedési kilátásokat az AUDI üzembe helyezése, valamint a remélhetőleg javuló európai növekedési kilátások. Az alacsony tavalyi bázisok miatt ezért már a következő negyedévben éves alapon is növekedésre lehet számítani. A kedvező adatok hatására javulhatnak az idei növekedéssel kapcsolatos előrejelzések.
Éves alapon 0,9 százalékos volt a visszaesés, derül ki a gyorsjelentésből. Ezúttal azonban fontosabb a KSH által szűrt mutatót figyelni, tavaly ugyanis szökőév volt, vagyis akkor az első negyedév egy nappal hosszabb volt, mint rendesen. Ezzel korrigálva az éves szintű visszaesés már csak mínusz 0,3 százalékos - a részletes adatok a KSH oldalán itt vannak.
Az igazi kérdés leginkább az, hogy az év egészére nézve mekkora lehet a bővülés, idén a GDP kis növekedését az export és a turizmus támogathatja, és a mezőgazdaságban is van esély arra, hogy beindul a növekedés, ezen kívül a lakossági fogyasztás is jobb lehet. Rossz hír, hogy a beruházások továbbra is gyengélkednek, áttörés pedig idén sem várható. Hogy az első negyedévi korrekció után fennmarad-e a növekedés, vagyis valóban növekedni tud-e a gazdaság, az inkább a második negyedévben derülhet ki.
A fogyasztói bizalom alakulása további bővülést ígér, a fogyasztás a 2,5 százalék körüli reálbér- és reálnyugdíj-növekedés hatására a második negyedévtől kissé bővülhet. Igazán lényeges hatással a hazai folyamatokra az eurózóna teljesítményének lehet, ezen a téren azonban inkább negatívak a kilátások, az Európai Bizottság korábban az unióra 0,1 százalékos növekedést jelzett előre. A második félévtől az exportteljesítmény is javulhat, az újabb autóipari kapacitások termelésbe állása, és az új exportkapacitások hatása már láthatóbb lehet a számokban.
Komoly jelentősége lehet annak, hogy idén néhány tizeddel több, vagy kevesebb a GDP bővülése, többek közt ezen is múlhat ugyanis, hogy mennyi kiigazítás kell ahhoz, hogy tartani tudjuk a költségvetési hiánycélt. A kormány korábban úgy számolt, hogy idén 0,9 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, ezt a tervét később 0,7 százalékra módosította.
Eközben az Európai Bizottság is változtatott az előrejelzésén, télen még 0,1 százalékos visszaeséssel számoltak, a tavaszi prognózis 0,2 százalékos növekedésről szólt. A két előrejelzés tehát sokat közeledett egymáshoz, de a kis különbség is sokat számít: ha Brüsszelnek és nem a kormánynak van igaza, az mintegy 150 milliárdos további kiigazítási igényt jelent.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be három lépcsőből álló intézkedéscsomagját. Ennek első lépcsőfoka a 92,9 milliárd forintos zárolás és kiadáscsökkentés az idei évben, melyből 68,9 milliárd forintra rúg az egyes fejezeteknél történő kiadászárolás. A tárcavezető a csomag bejelentésekor azt mondta, meg kell nézni a növekedési adatot, és egyeztetni kell Brüsszellel, ennek fényében dönteni arról, hogy szükség van-e a második és harmadik lépésre, vagyis a beruházások leállítására és újabb adóemelésekre.
A Magyar Közlönyben megjelent, csomagról szóló határozat utolsó két pontja már tartalmazza is a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatát. Ettől összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány. Itt nem feltételes módban írnak a stadionfejlesztések felülvizsgálatáról, amiről eredetileg szó volt, hanem az olvasható ki belőle, hogy a kormány döntött ezekben a kérdésekben is.
Az Equilor elemzése szerint a GDP-arányos költségvetési hiány idén a 2,7 százalékos kormányzati cél fölé kerül, ám sem 2013-ban, sem 2014-ben nem haladja meg a 3 százalékos értéket. A terv teljesülését több kockázat is övezi. Továbbra is az látszik, hogy a pénztárgépek online kapcsolatától és az elektronikus útdíjból várt bevétel valószínűleg nem folyik be az államkasszába, míg az energiaár-csökkentés is bevételcsökkenéshez vezethet. A kockázatokat jó eséllyel mérséklik a költségvetésbe épített jelentős, 600 milliárd forintra rúgó tartalékok, így komolyabb elcsúszás nem lesz.
A Fitch arra számít, hogy a magyar kormány meghozza a szükséges döntéseket a GDP 3 százaléka alatti idei államháztartási hiány érdekében, de fennáll veszélye, hogy Brüsszel fenntartja a túlzott deficit eljárást. A növekedéshez nem jegybanki program, hanem reformok és kiszámítható üzleti környezet kellenének. A Fitch ebben az évben nem számol növekedéssel, 2014-re 1,5 százalékos GDP-növekedést várnak.
A portfolio.hu által megkérdezett elemzők között a 4Cast 0,4 százalékos növekedést, az Erste Bank és a Budapest Alapkezelő 0,2 százalékos visszaesést, a Merrill Lynch 0,4 százalékos növekedést, az OTP 1 százalékos növekedést jósolt. A Raiffeisen szerint nem lesz idén növekedés, a Takarékbank számításai szerint 0,2 százalékkal bővül a GDP 2013-ban. Az Equilor 0,1 százalékos, a Citi Bank 0,2 százalékos, az MKB -0,1 százalékos bővülést prognosztizált.