Spanyolországban korábban az euró bevezetése miatti olcsó hitellehetőségek és a külföldiek szemében vonzó tengerpart miatt egyre inkább az építőipar vált a növekedés motorjává. Ennek a pörgésnek vetett véget a 2008-as hitelválság, ami kidurrantotta az ingatlanbuborékot. Az építőipar lassulásával a növekedés recesszióba fordult, a munkanélküliség pedig az egekbe szökött – az állástalanok aránya mára elérte a 27 százalékot, a fiatalok körében pedig különösen drámai a helyzet, közülük csak minden másodiknak sikerült állást találnia.

Az ingatlanbuborék kipukkadása megviselte a bankrendszert is: a csökkenő lakásárak miatt megugrott a behajthatatlan hitelek aránya. A spanyol kormány válaszul komoly megszorításokat vezetett be 2014-ig 70 milliárd eurós takarékossági programot vállaltak. Ezt az alkalmazkodási folyamatot sem a lakosság, sem a gazdaság nem fogadta rövid távon jól, idén másfél százalékkal eshet vissza az ország GDP-je.

Az MP-203 jelzésű autópályát a barcelonai A-2 autópálya tehermentesítésére építették volna, de a 2005-ben 70 millió eurós beruházással elindított projekt 2007-ben leállt. 2006-os árfolyamon számítva így átlagosan másfél milliárd forintért építettek volna meg egy kilométer autópályát. A 12,5 kilométeres szakaszt 70 százaléka elkészült 2007-ig, de aztán problémák merültek fel a Madrid-Barcelona gyorsvasútvonallal és az R-3-as autópályával való kapcsolat miatt is, és a munkákat átmenetileg felfüggesztették. Azóta jött a válság is, és  immár 6 éve folyamatosan pusztul le a csaknem kész spanyol állami nagyberuházás.