Mai kamatdöntő ülésén ismét 25 bázisponttal, 4,5 százalékra csökkentette az irányadó rátát a monetáris tanács. A lépés megfelel a várakozásoknak, a piac várakozásai szerint még hónapokig kitarthat a kamatcsökkentési ciklus. Ez már a tizedik alkalom volt, hogy csökkentésről döntött a jegybank monetáris tanácsa, a ciklust tavaly augusztusban, 7 százalékos kamatszint mellett kezdték.

A lazább monetáris politika irányába hat, hogy áprilisban is alig, éves szinten 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Hozzá kell tenni, hogy az igazi, rövid távon inflációcsökkentő lépés a rezsicsökkentés volt, év elején a várt 5 százalékos szint helyett emiatt 3 százalék alá csökkent az infláció. Ez, illetve a kedvező világgazdasági környezet miatt a forint viszonylagos stabilitása is hozzájárulhat a kamatcsökkentési ciklus folytatásához.

Korábban Matolcsy György MNB-elnök egy miskolci konferencián is jelezte: a monetáris tanács az inflációs pálya és más folyamatok alapján további lehetőséget láthat az alapkamat csökkentésére. Ugyanott Balog Ádám alelnök arról beszélt újságíróknak, hogy az áprilisi inflációs számok nem különböznek az eddigiektől annyival, hogy az lényegesen befolyásolná a monetáris tanács általános hozzáállását a kamatpályához. Május 17-én Matolcsy György egy másik, balatonfüredi rendezvényen amellett érvelt, hogy a kamatcsökkentések fokozatossága, kiszámíthatósága és folyamatossága bevált, jó stratégia.

A folyamatos kamatvágás különösen tavaly nyár végén és ősszel volt különösen kockázatosnak tekinthető, hiszen akkor még messze nem lehetett tudni, hogy később kedvező irányba fog fordulni a világgazdasági hangulat.

A jegybank újabban kockázatkedvelő attitűdjét jól jelzi, hogy egy hónapja érezhetően gyengült a forint egy egyszerű elütéstől. A piaci szereplők egy része ugyanis bármilyen sületlen lépést el tudott volna képzelni a Matolcsy vezette jegybanktól.

Év végére a piaci elemzők 4 százalékig csökkentett magyar alapkamatot, egyes külföldi elemzők szerint idén akár 3,25-3,5 százalékig is süllyedhet az irányadó ráta és 320 forintig felszaladó euróárfolyamot várnak, ha nem történik ezt döntően felülíró esemény a világban.

Az Equilor elemzése szerint most az a kérdés, hogy hol lehet  a kamatcsökkentések vége. A régi jegybanki vezetés alatt a külső monetáris tanácstagok a 4,5-5 százalék közötti sávot jelölték meg Magyarország egyensúlyi kamatszintjeként. E tagok továbbra is többségben vannak a Monetáris Tanácsban. A forintra várhatóan nem fog jelentősebb hatást gyakorolni a kamatdöntés, ám a mai hirtelen forinterősödés után várható egy korrekció az árfolyamban.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is azt írta, noha a piacok a következő három hónapra további összesen 75, hat hónapra 100 bázispontos kamatvágást áraznak, a várakozása ennél óvatosabb, így az idei év közepén az MNB az alapkamat 4 százalékos szintjénél szünetet tarthat, az elemző az év végére 3,75 százalékos alapkamatra számít. Növelheti a hazai monetáris politika mozgásterét, amennyiben a túlzott deficit eljárás várható megszüntetése a kockázati felárak további eséséhez vezet.