Az Apple kritikák özönével szembesül, miután kiderült, hogy éveken át 100 milliárd dolláros nagyságrendben kerülték ki az amerikai társasági adót, ír, és egyéb offshore cégeik bonyolult hálózatán keresztül, de törvényesen. Az Apple tagad, a botrány viszont a cég imidzsének, de akár Írországénak is komolyan betehet, pláne miután jelenleg épp a családok mellett az országok is ott takarítanak meg, ahol tudnak. Pedig a tech-cégek általában nem vetik meg a nagyüzemi adóelkerülést, a fejlett országok jelentős részét érintő adójogi változtatásokra lenne szükség ennek megváltoztatáshoz.
Egy amerikai szenátusi vizsgálóbizottság jelentése szerint az Apple leányvállalata, az Apple Operations International 2009 és 2012 között 30 milliárd dollár (jelenlegi áron 6720 milliárd forint) nettó jövedelmet jelentett be, de sehol nem vallotta be az adóját és nem fizetett egy országban sem társasági adót. A bizottság szerint mindezt törvényesen tették, egy sor jogi kiskaput kihasználva, ugyanakkor teljesen megkerülik azt az adózási alapelvet, hogy ott adózzanak, ahol a profitjuk keletkezik.
De nem csak az Apple Operations International lavírozott ügyesen az adójogszabályok között, a cég egyik másik leányvállalata, az írországi Apple Sales International is megtalálta a kiskapukat. Megvette a Kínában készre gyártott Apple termékeket, majd komoly árréssel továbbadta az Apple hálózatán belül, így profit döntő része náluk maradt. Ez a cég 74 milliárd dollár (16,6 ezer milliárd forint) nyereséget könyvelhetett el az időszakban, de elenyésző, vagy semennyi jövedelemadót nem fizetett egy országban sem. A nagyságrendek érzékeltetéséhez nem árt tudni, hogy csak ez a nyereség teljes a magyar gazdaság egy éves teljesítményének a 60 százaléka.
Általános trendnek mondható a fejlett világban, hogy nagyvállalatok egyre kevesebbet szeretnének fizetni az államoknak. Az USA-ban 1952-ben még az állam adóbevételeinek 32,1 százalékát adta a társasági adó, tavaly már csak 8,9 százalékát.
A jelentés szerint az Apple is élt azzal a megszokottnak mondható trükkel, hogy a nagyon értékes szellemi tulajdonjogai - például technológiai licenszek - apportjával eltüntette a nyereségét szinte minden országban, majd ezeket például az offshore-nak számító Írországba vitte, ahol jellemzően nem, vagy kevesebb mint 2 százalékot adóztak utána. Itt olyanra lehet gondolni, mint hogy az anyavállalat alapít egy offshore országban egy nagyobb céget, aminek alaptőkéjének döntő részét egy átadott nagyon értékes technológiai licensz tulajdonjoga jelenti, cserébe az anyavállalat ezt leírja költségként.
A bizottsági jelentés szerint azonban az ügy ennél is bonyolultabb, offshore cégek egész hálózatával sikerült eltüntetni a pénzt, és az Apple számos innovatív adóelkerülési módszert is bevetett. Az Apple mindezt tagadja, Tim Cook vezérigazgató azt mondta: "minden adót befizettünk, ami megilleti az államot. Minden egyes dollárt. Nem csak a törvényeknek felelünk meg, hanem a törvények szellemének is."
Pedig a vizsgálóbizottság szerint hozzávetőleg átlagosan évi 10 milliárd dollár (2,2 ezer milliárd forint) adót nem fizettek be az USA-ban, egyébként teljesen törvényesen. A bizottsági tag John McCain szerint "az Apple az Egyesült Államok legnagyobb adóelkerülője". 2012-ben gyakorlatialg óránként 1 millió dollár adóbevételtől esett el az USA.
Ez azért különösen aktuális a kormányok számára, mert amikor az USA és az uniós államok is az adósságuk leépítésén dolgoznak leginkább az adószedés kiterjesztésével, hatékonyságának növekedésével, akkor még inkább előtérbe kerül, hogy a nagyvállalatok hozzájárulása ehhez ne csökkenjen. Pláne ne tűnjön el szinte a teljes elvárható adóbevétel, a bizottság szavaival "néhány szabályozási abszurditást" kihasználva. Az pedig elég könnyen megérthető, hogy irreális, hogy nehezen indokolható, ha valaki sehol sem fizet adót, pedig számos fejlett ország olyan drága erőforrásából húz hasznot, mint az oktatás, az egészségügy vagy többiekhez képest kiszámítható és átgondolt szabályozás.
Ráadásul ha egy vállalat óriási mennyiségű pénzt halmoz fel egy offshore országban, akkor meglehetősen komplikálttá válik ennek eljuttatása a jogos tulajdonosokhoz, azaz a részvényesekhez. Az Apple jelenleg körülbelül 145 milliárd dolláron (32,5 ezer milliárd forinton) ül ebből 102 milliárd dolláron (22,8 ezer milliárd forinton) az Egyesült Államokon kívüli cégekkel. Ha hazavinnék a készpénzállományukat, az USA-ban 35 százalékos adót kellene fizetniük utána.
A részvényesek a több, többek közt adózási szempontból is előnyösebb részvény visszavásárlásokon keresztül juthatnak pénzhez. Ilyenkor a vállalat megveszi a saját részvényeit, és alapesetben bevonja azokat. Így nő az egy részvényre jutó eredmény, ami a vásárláson túl is támogatja a részvényárfolyamot, azok pedig pénzhez jutnak, akik eladják a papírjaikat. Jellemző, hogy hiába a hatalmas készpénzállomány, az Apple a fentihez hasonló a készpénz-visszajuttatási programját is inkább 100 milliárd dollárnyi új kötvény kibocsátásából finanszírozta, hogy ne kelljen hazavinnie a már meglévő pénzét.
Az Oxfam a BIS, az IMF és a nemzeti hatóságok adataira alapozva úgy becsülte, hogy a globális betétállomány 19,5 százaléka lehet offshore központokban, vagyis úgy, hogy a betétes adózási illetékességű országa nem egyezik meg a bankszámla nyilvántartása szerinti országgal, írja a Portfolio. Az elemzőik azzal az egyszerűsítéssel éltek, hogy a betétállomány és a többi eszközkategória között adózási szempontból sok különbség nincsen, ezért nagy valószínűséggel a betéteken kívüli pénzügyi vagyon hasonló arányban van offshore központokban.
A Credit Suisse Global Wealth Databook adatai szerint 2012-ben a globális nettó pénzügyi vagyon 94 700 milliárd dollár volt, amelyben csak a likvid eszközök szerepelnek. Amennyiben ennek a 19,5 százalékát vesszük, akkor kijön, hogy az offshore központokban lévő vagyon 18 500 milliárd dollár lehet. Ez hozzávetőleg 41 444 000 milliárd forint, a magyar GDP 150-szerese, aminek a döntő része feltehetőleg soha nem adózott sehol. Ennek az összegnek a kétharmada (12 000 milliárd dollár) az EU-val kapcsolatba hozható adóparadicsomokban, így Luxemburgban, Andorrán és Máltán van kihelyezve. A maradék egyharmad vagyon az Egyesült Királysághoz köthető, kedvező adózású országokban lehet.
Az ügy nem csak az Apple márkanevet rombolhatja, de Írországnak is roppant kínos, ha az ottani termékek és szolgáltatások az emberek fejében összeforrnak a globális adóelkerüléssel. Írországban 12,5 százalék lenne a társasági adó kulcsa, de külön megállapodásokkal ott is lehet kedvezményekhez jutni. Írország tagadja, hogy bármilyen külön megállapodása lett volan a céggel, szerintük az Apple trükközése a legkevésbé sem az ő hibájuk.
A jelenség nem egyedülálló, a bizottság korábban többek közt a Hewlett-Packardot és a Microsoftot is kritizálta amiatt, hogy Kajmán-szigeteki céghálózatukon keresztül kerülik meg a szövetségi adórendszert. De érte komoly vád az Amazont és a Starbucksot is hasonló gyakorlat miatt. A cégek mindenhol tagadtak.
A Google éves adózatlan nyereségének 80 százalékát egy bermudai fantomcégen keresztül optimalizálja, amivel adóhivatali feltételezések szerint a teljes adófizetésének nagyjából a felét megúszta éveken át. A cég ellen leghangosabban Nagy-Britannia lépett fel, az olasz és az ausztrál kormány is vizsgálatot indított adóelkerülés miatt, a franciák még tovább is mennének. Az EU szerint az európai országok évente nagyjából összesen 1000 milliárd euró bevételtől esnek el a Google-éhoz hasonló adóoptimalizációs cselek miatt.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint most, hogy a demokraták és a republikánusok is egyetértenek abban, hogy ezeket a kiskapukat be kell zárni, várhatóan hamar lépni fognak a kérdésben. Szerinte ugyanakkor ezek a viták főleg a társasági adókról szólnak, egy-egy multi adófizetése azonban ennél kiterjedtebb. Ha például Magyarországot nézzük, az látható, hogy a multik összes adóbefizetése a magyar tulajdonú cégekhez képest alkalmazottanként hozzávetőleg két és félszeres. Lehet alacsonyabb a társasági adókulcs, a magas egyéb adókkal és járulékokkal rengeteg pénzt el lehet venni a cégektől.
A probléma inkább az, hogy a nagy adóelkerüléssel versenyhátrányba kerülhetnek, akik nem offshore-oznak. A probléma mindenesetre összetett, hiszen nem a cégek írják az adószabályokat, ők érthető ösztönzők mentén megpróbálják a lehető leghatékonyabban felhasználni a rájuk bízott pénzt a legális kereteken belül. A nemzetközi adójogi változtatásokhoz több országnak kellene összefogni és közös, átgondolt változtatásokat végrehajtani, különben az országok egyértelmű nyertesei vagy vesztesei lehetnek a nagyobb szigornak. Vámosi-Nagy szerint a kettős adóztatási egyezményeket és az OECD irányelveit is érdemes lehet újratárgyalni, de elsősorban a belföldi adórendszert kell helyretenni, mert így még akkor meg lehet fogni a problémát, mielőtt kivinnék a pénzt.
"És azt se felejtsük el, hogy az amerikai adóhatóság a világ legerősebbjének számít, így is nagyon komoly jögkörökkel, ha kap rá felhatalmazást, akkor a problémák nagy részén úrrá fog tudni lenni. Mindenen persze úgyse lehetséges, mert ez olyan, mintha mindig mindenkit el akarnánk kapni, aki hatvannal megy az ötvenes táblánál" - mondta Vámosi-Nagy.