Nagyon sok bank és nagyon sok vállalkozó rákapott a jegybank április végén bejelentett, júniustól induló hitelprogramjára. Matolcsy György jegybankelnök most bejelentette, hogy a hatalmas érdeklődés miatt az eredeti 500 milliárdról 750 milliárdra emeli a program keretösszegét, és a további lépésekre is nagyobb az esély. Az MNB azért indította a programot, hogy élénkítse a gazdaságot és javítsa a foglalkoztatást azzal, hogy olcsó, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású hitelt ad a vállalkozásoknak, ami jóval a piaci kamatozás alatt van.
Matolcsy elmondta: a hitelprogram első pillérére (ezek forgóeszköz-hitelek, és uniós pályázatok önrészére felvett hitelek lehetnek) háromszoros volt a vállalkozások túljelentkezése, tehát a meghirdetett 250 milliárdos hitelkeret helyett összesen 750 milliárdnyi olcsó hitelre jelentkeztek be a cégek a kereskedelmi bankokon keresztül a jegybankhoz. A második pillér (ami a kkv-knak nyújtott devizahitel-kiváltó hitel) szintén 250 milliárdos keretösszeggel indult, de több, mint 500 milliárdnyi igénylés érkezett. A jelentős érdeklődést látva a nemzeti bank monetáris tanácsa az első pillér keretét 425 milliárdra, a másodikát 325 milliárd forintra emelte, így az eredeti 500 helyett 750 milliárd olcsó hitelt kaphatnak már a program első körében a magyar vállalkozók.
A megemelt keret a teljes kkv-hitelek 21 százalékát, míg a hosszú távú kkv hitelek 35 százalékát éri el. A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a megemelt keretösszegek hatása a beruházásokra és a növekedésre egyaránt kedvezőbb lehet a korábbi várakozásokhoz képest, mivel az új beruházási hitelek részaránya is nagyobb lehet a megemelt keretösszegen belül.
A Matolcsy-féle hitelprogram piaci fogadtatása az első perctől kezdve viszonylag kedvező volt. A témában megszólaló közgazdászok többségének az volt az álláspontja, hogy az eredeti, 500 milliárdos hitelösszeg kevés lesz a gazdasági növekedés beindításához, de nem is lenne szerencsés túl nagyra fújni a programot, mert az a jegybanki kamatpolitika hitelességét áshatja alá.
A témában lapunknak korábban nyilatkozó Surányi György volt jegybankelnök - aki már évekkel ezelőtt sürgetett egy hasonló programot - azt mondta: az intézkedés jó irányba mutat, de nem váltja meg a világot. Viszont ha lesz rá kereslet, és valóban új beruházásokat finanszíroz, akkor vélhetően ki lehet terjeszteni. Surányi azt is javasolta, hogy mérlegelni kellene a hitel végső árának az illeszkedését a piacon elérhető kockázatmentes befektetések hozamához. Ha ugyanis valóban 2 százalék lesz a hitel teljes költsége – ami még a hitelező bankok kockázati költségét se nagyon fedezi –, akkor az könnyen csábító lehet a visszaélésekre (ez végül a tárgyalásokban 2,5 százalékra emelkedett - a szerk.). Azt is mondta Surányi, hogy időben és mértékében is körültekintően kellene eljárni, viszont ha valóban új befektetéseket finanszíroz ez a program, akkor a gazdaság, a foglalkoztatás élénkülése bőven kompenzálja a jegybank veszteségét. Szerinte célszerű lett volna a jegybanknak 0 helyett 1 százalék körüli kamatot felszámítani.
A portfolio.hu beszámolója szerint Matolcsy elmondta, hogy eredetileg arra számított az MNB, hogy a pénzintézetek mintegy kétharmada vesz részt a programban, ehhez képest 90 százalékos a részvételi arány – közölte Matolcsy, hozzátéve: 40 bankból 36-an vesznek részt benne.Elmondta, a 36 bankból 32 megkapja az igényelt összeg 100 százalékát, és a jegybankelnök szerint megnőtt az esélye, hogy augusztust követően folytatják a programot. Az viszont nem derült ki, hogy melyik az a négy nagybank, amelyik nem kapta meg a teljes lekért hitelkeretet.
Matolcsy a jegybank sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy mindez a hitelezési fordulaton keresztül növekedési fordulatot is elő fog idézni – az első negyedéves számok szerinte igencsak biztatók. Matolcsy kiemelte: a 650 ezer kkv-nál a foglalkoztatottak 70 százaléka dolgozik, a GDP 54 százalékát hozzák, vagyis a növekedési fordulat szempontjából a szektor szerepe döntő.
Közülük 420 ezer rendelkezik jelenleg is hitellel, vagyis potenciálisan több százezer partnerrel rendelkeznek a bankok és rajtuk keresztül az MNB. Matolcsy azt is hangsúlyozta, hogy a jegybanki kamatcsökkentés sikeres volt: átárazódott a csökkentés a hitelkamatokba.
A jegybanki hitelek kamatmarzsa és a garanciadíja összesen maximum 2,5 százalék lehet, ez a legmagasabb kamatszint, amennyiért a kereskedelmi bankok továbbadhatják a jegybanktól ingyen kapott pénzt a vállalkozásoknak. A hitelek legkisebb összege 3 millió, a legnagyobb 3 milliárd forint lehet. Ez a középvállalatok fejlesztési és forgóeszközhitel-forrásait teremtheti meg.
Jelentősen visszaesett a magyar bankszektor vállalati hitelállománya az utóbbi években, a bankszektoron belül is a külföldi tulajdonú bankokra jellemző ez. A kkv-hitelállományban is markáns csökkenés következett be, a szektort különösen sújtják a hitelkínálati korlátok is.
A jegybanki hitelprogram céljai közt az ország devizakitettségének csökkentése, a gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése szerepel az ország rövid külső adósságának csökkentésén keresztül.
| Vállalati hitelállomány 2012 végén, (milliárd forint) | Deviza | Forint | Összesen |
| 1. Mikro-és kisvállalkozások | 866,5 | 976,1 | 1842,6 |
| 2.Középvállalkozások | 997,6 | 614,0 | 1611,6 |
| (1+2) kkv | 1864,1 | 1590,1 | 3454,2 |
| kkv deviza megoszlás (%) | 53,97 | 46,03 | |
| 3. Nagyvállalatok | 1990,9 | 702,1 | 2692,9 |
| Nagyváll. deviza megoszlás (%) | 73,9 | 26,1 |
A tájékoztatón elhangzott, hogy ma aláírja az MNB a bankokkal a szerződéseket, és a bankok hivatalos értesítést kapnak arról, mekkora keretösszeggel rendelkezhetnek. Augusztus végéig kell szerződést kötni, a szükséges adminisztrációt a beruházási hiteleknél azonban elég, ha február 28-áig teszik meg a bankok - ismertette Balog Ádám alelnök.
A program a jövő héten kezdődik, és az MNB rendszeresen monitorozza a hitelek felhasználás, szektor és egyéb tényezők szerinti megoszlását. A program alap esetben 0,2-0,5 százalékkal növelheti 2014 végéig a GDP-t, optimista esetben ennél sokkal magasabb, 1-1,8 százalékos is lehet a többlet.
Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint a 425 milliárd forintnyi első pilléres hitel 40-50 százaléka lehet beruházási hitel, vagyis150-200 milliárd forintos hiteltöbbletet jelenthet a 3500 milliárdos meglévő kkv-hitelállományhoz képest 2014 végéig ez a pillér.
Az egyes bankok kártyaleosztásos módszerrel részesednek a keretből, amely a kis bankokat hozta előnybe. Akik nagyon nagy összeggel jelentkeztek, azok nem kapták meg az igényelt keret 100 százalékát.