Májusban 1,8 százalék volt az éves drágulás üteme, idézi a KSH jelentését a Portfolio. A piaci elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az áprilisi 1,7 százalékról 1,9 százalékra gyorsul a pénzromlás, vagyis a fogyasztói árindex emelkedése kisebb lett a vártnál.

Az áralakulás szerkezete nagyjából a vártnak megfelelő, az üzemanyagárak esése lefelé húzta volna az indexet, ám az élelmiszerek körében némi gyorsulás volt megfigyelhető, ami semlegesítette a hatást. Említést érdemel, hogy a tartós fogyasztási cikkeknél ideiglenesnek bizonyult az árak áprilisi megugrása, úgy tűnik a gyenge forint továbbra sem hagy nyomot az alapvetően importcikkekből álló termékcsoport árszintjén.

A szeszes ital,dohány, illetve a ruházkodás termékkör is lefelé húzta a fogyasztói árindexet, igazából az élelmiszeren kívül egyetlen (igaz, súlyában nagy) terület, a szolgáltatások hajtották felfelé az árakat. Ennek oka elsősorban a vasúti jegydrágítás, illetve (részben szezonális okokból) emelkedett az üdülések ára is.

Inflációs nyomás a rövid bázisú mutatókból sem rajzolódik ki. A negyedéves évesített maginfláció 2,1 százalékra süllyedt, ennél mélyebben bő két éve járt a mutató.

A kamatpolitikát aligha fogja megváltoztatni a friss adat. A gyenge inflációs nyomásról árulkodó számok további ösztönzést jelenthetnek a monetáris tanácsnak a lazítás folytatására. Amennyiben a jegybank mégis a kamatcsökkentési ciklus megakasztása mellett dönt, azt sokkal inkább a feltörekvő piacokat körülvevő tőkepiaci környezet változása indokolhatja.