A TÁRKI kutatása szerint a magyarok átlagos válasza erre a kérdésre: "Én visszaadnám, de a többiek megtartanák". Ez az attitűd derül ki a többi kérdésre adott válaszból is, ami alapján a magyarok egyszerre törvénytisztelő, leleményes, tanulást megbecsülő, munkaszerető emberek, miközben a magyar társadalom többsége nem bízik a politikai elitben, az üzleti szférában, a médiában, a jogrendszerben és egymásban sem.
A TÁRKI “A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei” címet viselő kutatása jelentette az Értéktér kezdeményezés indítópontját, ráadásul az Értéktér munkacsoport tagjai kutatás legfőbb tanulságait izgalmas infovideóban foglalták össze.
A magyarok értékrendje a kutatás alapján minimum ellentmondásos: ha saját magáról kérdezik, mindenki tisztességes és együttműködő, értékeli a tanulást, a kiemelkedő teljesítményeket és elutasítja a csalást. Ugyanakkor ha arról van szó, hogy hogyan lehet a magyar társadalomban boldogulni, egyből kibújik a szög a zsákból: a magyar ember ilyenkor nem riad vissza az enyhébb trükközéstől, bátran nyúl a pénztárcáért, ha hálapénzt kell fizetni, és az is belefér, ha valamit csak protekcióval lehet elérni.
A videó alapját képező "A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatás két kérdőíves kutatásból állt: " A piacgazdaság normatív keretei " című kutatásból és a WVS (World Value Survey) ötödik hullámának magyarországi lekérdezéséből.
A közgazdaságtan már évtizedek óta nem csak pusztán a hagyományos termelési tényezőktől (mint a beruházások, a munka és ezek termelékenysége) teszi függővé a gazdasági növekedést. Mára alig vitatják, hogy a természeti erőforrásokon és a globális termelési láncokban elfoglalt helyen túl a társadalmat irányító játékszabályok is elengedhetetlen feltételei a gazdasági növekedésnek. Ebben a felfogásban akkor lehet sikeres egy ország, ha a törvényeket tiszteletben tartják, így alacsony a korrupció és a magánberuházóknak sem kell attól rettegniük, hogy tulajdonukat államosítják.