Index Vakbarát Hírportál

Adóemelésekkel itt az újabb Varga-csomag

2013. június 17., hétfő 10:57 | aznap frissítve

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az elmaradó költségvetési bevételekre hivatkozva bejelentette, hogy augusztustól emelkedik a tranzakciós illeték és a távközlési adó, az árfolyamnyereség és a kamatadó 16 százalékról 22 százalékra nő, plusz emelkedik a bányajáradék is. A költségvetés ezek nélkül is megállja a helyét, amit a túlzottdeficit-eljárás eheti várható lezárása is bizonyít. Elemzők szerint valamilyen új kiadás fedezetét teremti meg a lépésekkel a kormány ősztől, például jöhet a pedagógus béremelés. Az is eldőlt, hogy sajnos nem lesz kiszámíthatóbb a gazdaságpolitika.

Fontosabb részletek
 

Megduplázzák a tranzakciós illetéket – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő délelőtt. Így a készpénzes ügyletek – például ATM-s készpénzfelvétel – esetében a csekkadóként ismertté vált illeték 0,3-ről 0,6 százalékra, míg a banki tranzakciók (bankszámlák közötti átutalások) esetében 0,2 százalékról 0,3 százalékra emelkedik a sarc. A miniszter azt is bejelentette, hogy az adó tranzakciónként 6000 forintos felső határát a készpénzfelvétel esetén eltörlik, az elektronikus utalásoknál azonban megmarad. Varga bejelentette: szombaton és vasárnap egyeztettek a lépésről a Bankszövetséggel. A törvényjavaslatot hétfőn már be is nyújtották.

Varga szerint azért van szükség a tranzakciós adó növelésére, mert túl okosan reagáltunk, például számlaösszevonásokkal csökkentettük a költségeinket. A hírre a magyar részvénypiac hirtelen esni kezdett: az OTP-részvények árfolyama immár majdnem 1 százalékkal került lejjebb, míg a Magyar Telekom már több mint 2 százalékot esett.

Nő a távközlési adó

A cégeket terhelő távközlési adó kettőről három forintra emelkedik (cégek esetében), az adó felső plafonja pedig a vállalkozóknak 2500 forintról 5000 forintra nő, a magánszemélyeknél 700 forint lesz a plafon. A kormány 12 százalékról 16 százalékra emeli a bányajáradékot, ami túlnyomórészt a Molt érinti.

A 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást vet ki a kamatozó jellegű tőkebefektetésekre. Adóztatni bármit lehet, viszont az gyakrolatilag példa nélküli, hogy mindezt egészségügyi hozzájárulásként vessék ki, ugyanis elképesztően nehéz lehet kapcsolatot találni tetszőleges kamatjövedelem és az egészségügyi rendszer igénybevétele közt. Az intézkedések augusztus elején lépnek hatályba, válaszolta a miniszter egy kérdésre.

A kormány a megszorítások mellett javasolja, hogy legyen állami garanciával nyújtott hitel az e-útdíj mögött, illetve létrehoznak egy beruházási alapot, amiből a stadionépítéseket folytatják és a Kossuth tér is rendezhető lesz.

Varga elmondta, az intézkedések elsődleges oka, hogy Magyarország nem akar Málta sorsára jutni. Málta a fegyelmezetlen költségvetési gyakorlata miatt nagyjából fél évvel a túlzottdeficit-eljárás lezárása után visszakerült az eljárás alá.  Szerinte azokat a hibákat, amik egy 2004 óta tartó intézkedéssorozathoz vezettek, le kell zárni, egy korábbi hiba kijavítása és egy jövőbeni megelőzéséről van szó.

Magasabb infláció kell

Varga szerint az alacsony infláció veszélyezteti a kormány költségvetési céljait. Tavaly, az idei költségvetés tervezésekor még a Matolcsy György vezette NGM 5,2 százalékos inflációval számolt idénre, de a frissített konvergencia programban már csak 3,1 százalékos inflációt jelöltek meg. Most azonban úgy fest, még ennél is kisebb lehet az infláció, ami 40 éve nem volt ilyen alacsony szinten. A KSH szerint áprilisban éves alapon 1,7 százalékra lassult a pénzromlás üteme, májusban az adat a várt 1,9 százalék helyett csak 1,8 százalék lett. Varga elmondta, hogy ez kedvező a lakosságnak és a vállalkozásoknak, de kedvezőtlen a költségvetésnek. Bizonyos bevételek ugyanis elmaradnak, a miniszter megemlítette a jövedéki adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az áfát is.

A kormány 301 milliárd forintos éves bevétellel számolt tavaly, ehhez képest május végéig 52 milliárd érkezett be, ami a terv 17 százaléka. Az illeték emelésére ezért van szükség.

 

Reklámadó is lesz

Reklámadóról még nem döntött a parlament, de már terveznek vele, idén 5-6 milliárdot. A tranzakciós illeték emelése augusztus elején már hatályba is léphet, Varga Mihály ismét azt reméli, hogy ezt nem fogják továbbhárítani. Giró-Szász András szerint pedig a PSZÁF úgyis megbírságolja majd azokat, akiknél rájönnek, hogy megpróbálják továbbhárítani.

Matolcsysodik Varga

A miniszter a bestsellergyanús konvergenciaprogram bemutatásakor, amikor már lehetett tudni az alacsonyabb inflációról, nem csupán nem tett említést arról, hogy újabb csomagra készül a kormány, hanem kifejezetten elmondta, hogy újabb kiigazításokra nincs szükség.

Bestsellergyanús konvergenciaprogram

Ezt elszámolták

Ha nem dupláztak volna most a tranzakciós adó összegét, akkor átlag havi 12-13 milliárd jött volna be, és idén 140-150 milliárd forintnál többet nem kaszált volna ebből az elvonásból az állam, vagyis a betervezett pénz fele hiányzott volna.

Béremelésnek ágyazhatnak meg

"Ezekre nem volt szükség, a korábban bejelentett intézkedésekkel már meggyőztük az uniót arról, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, és hogy jövőre se kerüljünk vissza" - mondta Samu János, a Concorde elemzője.

"Ha arra számítanak, hogy ezek nélkül jelentősen romlott volna a költségvetés egyenlete, akkor valami új programot indíthatnak, aminek ez lehet a finanszírozása. Az alacsony infláció sem lehetett meglepetés a kormánynak, ezt ismerték eddig is, és azt is tudták, hogy ősztől lesz egy újabb szakasza. Olyasmire lehet inkább gondolni, ami eddig nem volt bejelentve, de szeretnék megcsinálni, mint mondjuk a pedagógusok béremelése" - mondta.

A csomag hivatalos indoklásában az szerepel, hogy az új intézkedésekre"annak érdekében van szükség, hogy a hiánycél abban az esetben is elérhető legyen, "ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenek."

Nem a költségvetés miatt kell a csomag

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az intézkedésekre nem lett volna szükség, mivel a májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb elmaradást a korábbi évekhez viszonyítva, annak ellenére, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból.

Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna, ezért Suppan várakozásai szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felére fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet.

A most bejelentett intézkedések ugyanakkor eloszlathatják azt a reményt, hogy a túlzott deficit eljárás megszüntetését követően a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válik azáltal, hogy a költségvetés tarthatósága elvileg nem követeli meg egyes adónemek és illetékek emelését, vagy újabbak kivetését.

Rovatok