Magyarország célja, hogy elmozduljon a magasabb szintű hozzáadott értékű termelés felé, amiben kulcsszerepet játszik a kutatás-fejlesztés (k+f) és az innováció erősítése - jelentette ki hétfőn Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a washingtoni Nemzetközi Magánvállalkozás Központban (CIPE) tartott előadásában.
Az államtitkár rámutatott, hogy Magyarország 2020-ra a jelenlegi 1,2 százalékáról 1,8 százalékra kívánja növelni a GDP-arányos k+f-ráfordításokat, 30 új globális kutatóközpontot tervez telepíteni, a kutatók számát pedig a jelenlegi 37 ezerről 52 ezerre tervezi növelni, illetve 300, a globális piacon is sikeres startup (technológiai induló) vállalkozás megerősödésével számol.
Cséfalvay szerint a magyar k+f elsősorban a gyógyszeripar, az élettan és a biotechnológia, valamint az autóipar területén fog fejlődni. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy megfelelő környezete legyen a k+f-nek és az innovációnak, három alapvető feltétel szükséges: gazdasági nyitottság, pénzügyi stabilitás és dinamikus szabályozás. Mint mondta, Magyarország megavalósította az államháztartási stabilitást, végrehajtotta a versenyképesség erősítéséhez szükséges reformokat, és elérkezett oda, hogy kutatás-fejlesztéssel, innovációval és iparpolitikával a magasabb hozzáadott értékű termelés felé mozduljon el.
A gazdasági nyitottsággal kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy Magyarország a 9. leginkább globalizált, legnyitottabb ország a világon, az exportban realizálódik a GDP 90 százaléka és a kivitel 20 százaléka magas hozzáadott értékű termék.
Nem tudni, hogy Cséfalvay mire gondolt, amikor szerinte a kilencedik legglobalizáltabb ország vagyunk, ugyanis a messze legismertebb és elismertebb globalizációs index szerint 26.-ok vagyunk a vizsgált 140 országból.
A globális kapcsolódási index alkotója szerint Magyarország éppenhogy a legnagyobb visszaesést produkáló országnak számít az elmúlt években, gyakorlatilag a 2005-ös szintre kerültünk.
Frissítés: Az NGM cikkünk megjelenése után közölte: az Ernst & Young 2012-es adatait vették alapul. A felmérésben 60 országot vizsgáltak, Magyarország a 9-dik helyen áll a globalizációs ranglétrán (a 2011-es 10. helyezéshez képest).
Az külföldi működő tőke nagysága meghaladja a 100 milliárd dollárt. Utalt a Financial Times egy friss felmérésére, amely szerint Magyarország Írország után a második helyen áll az országban már jelenlévő külföldi cégek tevékenységének bővítése terén.
A pénzügyi stabilitásával kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatti, az adóság csökkenő pályán van, az ország pedig kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.
A szabályozás rugalmasságával kapcsolatban elmondta, hogy az adórendszer reformja során bevezetett egykulcsos jövedelemadó "nem bünteti" a teljesítményt, csökkent a jövedelemre és a munkára rakódó adó súlya és a hangsúly az egyensúly érdekében a fogyasztási adóra tevődött át. Az államtitkár a bevezetett reformok miatt Európa egyik legrugalmasabb munkaerőpiacának nevezte a magyart, amelyen a keresletet és a kínálatot összekötötte a gyakorlati oktatással.
"A befektetői visszajelzések szerint hagyományosan jó telepítő tényező a beszállítók és az infrastruktúra minősége, ehhez zárkózott fel a munkaerőpiaci szabályozás. Ez azért fontos, mert az ország legfontosabb erőforrása a képzett munkaerő" - mondta az államtitkár.
Cséfalvay Zotán, aki Kanadában és a Szilíciumvölgyben folytatott tárgyalások után érkezett az amerikai keleti partvidékre, még elmondta, hogy: "Az szerettem volna elérni, hogy Magyarország úgy jelenjen meg az kanadai és az amerikai befektetők térképén is mint k+f és innovációs befektetetési terület, hogy tudják: Magyarország most már többet tud kínálni az egyszerű összeszerelő fázisoknál".