Értesülésünk szerint a kormány azt fontolgatja, hogy mégis 100 százalékban törleszti az önkormányzatoktól átvett tartozásokat a hitelező bankoknak. Úgy tudjuk, a kormányt a hitelminősítők lehetséges reakciója aggasztja, az adósság egy részének nem törlesztése ugyanis részleges államcsődnek minősülhetne.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt héten benyújtott megszorítócsomagjából kiderült, hogy a kormány a 600 milliárdos önkormányzati adósságállomány 7 százalékát, 42 milliárd forintot nem fizet vissza a hitelezőknek. A kormány korábban jelezte, hogy a tavalyi 100 milliárdos adósságátvétel után (aminek keretében az 5000 fő alatti települések minden tartozását átvette az állam), egyedi alkuk mentén idén a nagyobb városok tartozásait is átveszi. Ez az alkufolyamat korábbi hírek szerint a héten zárulhat le.
Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint azonban a kormány most visszatáncolhat ettől a tervétől, mert véletlenül sem szeretné a részleges, technikai államcsődöt megkockáztatni. A hitelminősítők érvényes besorolásai egyébként most sem túl kedvezők, a Moody's, a Standard & Poor's és a Fitch egyaránt spekulatív, azaz bóvli kategóriában helyezte el az ország törleszti képességeit.
A kormány óvatossága különösen annak fényében érdekes, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten arról beszélt, hogy nem csak az államnak, hanem a bankoknak is megéri a tehermegosztás, így az esemény semmiképpen nem minősülhet részleges csődnek. Az NGM érvelése szerint az adósság egy részétől a bankoknak ugyan el kell búcsúzniuk, de legalább nyernek egy jobb adóst (az államot), és még tőkéjük is felszabadul.
A múlt héten szakértőkre hivatkozva mi is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a tartozások 7 százalékának a visszatartása jogi szempontból nem valószínű, hogy államcsődöt jelentene. Az állam ugyanis úgy oldja meg a tranzakciót, hogy megveszi az adósságokat a bankoktól, és erre egyszeri, 7 százalékos különadót vet ki. Tehát bármennyire is aggályos az eljárás, technikailag nem marad el a törlesztés.