A takarékok összevonására vonatkozó javaslat alapjaival a piac sem vitatkozik, ám problémát jelent, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak és megszűnik az eddigi önállóságuk.
Jól indult, de furcsa történet lett − vélekedett a Napi Gazdaságnak egy takarékszövetkezeti vezető a takarékszövetkezetek átalakításáról szóló törvény kapcsán. Amikor a folyamat elindult, mindenki támogatta azt az elképzelést, hogy a takarékok a jövőben egységes arculattal, üzletpolitikával és termékkörrel valóban a "vidék bankjaként" működjenek. Azzal is nehéz vitatkozni, hogy a tegnap a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint a szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő, s fennáll a veszélye, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes.
Ugyanakkor a megvalósítás messze túlmutat e célokon. A kabinet javaslata − ezt már június 27-én elfogadhatja a parlament − szerint az eddig különálló integrációkat és szerveződéseket összevonja − itt sincs különösebb ellentét, hiszen maguk a szövetkezeti vezetők is elismerték, hogy a takarékoknak maguk a takarékok a legfőbb ellenségei. A törvény az eddig külön működő intézményvédelmi alapokat − Otiva, Repiva, HBA, Takiva −, amelyek egy része a szövetkezeti csődök nyomán láthatóan működésképtelen volt, összevonja és egységes Integrációs Szervezetet (ISZ) hoz létre.
A problémát inkább az jelenti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek a törvény erejénél fogva az új integráció tagjaivá válnak, és kötelesek részvényessé válni a Takarékbank Zrt.-ben, ugyanakkor az intézményvédelmi alapokhoz csatlakozott, zrt. formájában működő szervezeteknél (Kinizsi Bank, Pannon Takarék, DBR) kérdéses, miként oldható az integráció. További gondot jelent, hogy a törvény − hiába hangsúlyozta Vojnits Tamás kormánybiztos, hogy a takarékok önállósága megmarad − lényegében lezárja a lehetőségeket a takarékok előtt. A kötelező tagságból nem kérő szervezet kilépését csak úgy tudja megoldani, ha teljesen új alapítási, illetve működési engedélyért fordul a felügyelethez − ezt kevesen kockáztatják majd meg.
A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el egyebek mellett a kockázatkezelésről, a követendő üzletpolitikáról, továbbá ellenőrzi azok tevékenységét. Amennyiben felszólításának egy takarék nem tesz eleget vagy a Takarékbank igazgatósága szerint a szövetkezet válsághelyzetben van, akkor az igazgatóság dönthet a szövetkezet vezető tisztségviselője megbízatásának felfüggesztéséről, megszüntetéséről. A tagszövetkezetek vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez év végéig az ISZ, jövő januártól a Takarékbank igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az ISZ első igazgatóságának valamennyi tagját az MFB Zrt. bízza meg.
Érdekesen alakul a tulajdonviszony is: a takarékok fejenként egyetlen kétezer forint névértékű C sorozatú elsőbbségi részvényt kapnak, miközben a korábbi B sorozatú elsőbbségi részvényeiket csak akkor tarthatják meg, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy a C részvények kibocsátásával párhuzamosan a Magyar Posta (MP) Zrt. névértéken 654,666 millió forint értékű törzsrészvényt szerezzen tőkeemelés révén. Amennyiben ehhez egy takarék nem járul hozzá, B sorozatú papírjait egy éven belül az MFB megvásárolhatja.