Magyarország kikerült a válságból, mert a megújulást választotta. Erősebb iparra, keleti nyitásra, a bankrendszer átalakulására van szükség. Matolcsy György, jegybankelnök szerint a növekedés és a hitelezés szerkezete is hibás volt az elmúlt évtizedekben, teljes tévedésben van, aki a költségvetési hiányból szeretné finanszírozni az ország megújítását.
"Magyarország útban van a fejlődő országok felé. Ez nem csekély eredmény, egyetlen dolognak köszönhető. Hogy Magyarország úgy döntött - először az emberek, aztán a kormány, aztán az üzleti élet szereplői - hogy a megújulás a válasz a válságra" - mondta Matolcsy György a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csütörtökön megrendezett találkozóján. Az MNB elnöke szerint lehetett volna másképp is dönteni. Most már jól látszik, más országok más választ adtak, beljebb is kerültek a válságban.
Matolcsy előadásában kifejtette: az elmúlt tíz évben két fontos döntést kellett meghoznia a globális gazdaság szereplőinek. Az első kérdés az volt: ki mire használja fel a konjunktúra éveit? Mindenki jó döntést hozott a kétezres évek eleján, aki úgy döntött, hogy ezeket az éveket a reálgazdaság megerősítésére kell felhasználni, hogy az ipari exportszerkezetet kell megerősíteni. Jól döntöttek, akik úgy gondolták, hogy az innovációt kell megerősíteni.
Jól döntöttek azok is, akik úgy döntöttek, nem engedik el az államadósságot, nem engedik el a költségvetési hiányt, nem hagyják megnőni a munkanélküliséget. Az elmúlt 140 évben egyetlen olyan évtized volt, hogy nincs globális válság a gazdaságban. azok jártak jól, akik kihasználták a globális gazdaság lendületét. Azok döntöttek jól, akik visszafogták a pénzügyeket.
Volt egy második döntés is, ezt a válság kitörésekor kellett meghozni. Mi a válságból kivezető út? Folytatni kell-e a megszorító politikát, vagy nyitni kell az új piacok felé, nem szabad megszorítani? Akik jó döntést hoztak a kétezres évek elején, azok eleve nem voltak válságban, akik rosszul döntöttek a kétezres évek elején, azoknak viszont dönteniük kellett.
Matolcsy szerint az Európai Unió mára kettévált. Vannak, akik rossz helyzetben vannak, vannak akik jó helyzetben vannak. Sokan azért vannak jó helyzetben, mert eleve nem kerültek válságba, és vannak olyanok, akik válságba kerültek, de jó választ adtak a válságra. Magyarország az utóbbi csoportba tartozik.
Szerinte az első Széchenyi-terv ugyan jó válasz volt az első, évtized eleji kérdésre, de a Fidesz után jövő kormányok hibás gazdaságpolitikát folytattak. És végül valójában a második kérdésre is rossz választ adott az ország, megszorításokban kezdett a válság miatt. Ekkor azonban jött megint a Fidesz-kormány, és fordított a dolgon. "Bizonyos szempontból elfogult vagyok, de engedjék meg, hogy azt mondjam, 2010-től megint elkezdtünk jó választ adni" - mondta.
Van-e új növekedési programunk? Ez a kérdés csak azért vethető fel, mert már kijöttünk a válságból. Barátaink az Európai Unióban még javában gyalogolnak befelé a válságba, Magyarország már teljesen más helyzetben van.
Matolcsy szerint "a jó válaszoknak van egy alfája és omegája: véglegesen vége van a 2009 előtti világnak. Vannak ugyan, akik arra számítanak, hogy egy teljes megújítás nélkül - hívhatnánk strukturális reformnak, de itt többről van szó, ki kell nyitni mindent, ami gondolkodási csapda volt korábba - meg lehetne ragadni ezeknek az éveknek a lehetőségét, az téved. A válság utáni világ teljesen más, mint a válság előtti világ."
"Senki nem engedheti meg magának hogy eladósodjon. A pénzpiacok azonnal büntetnének egy hasonlót - capital punishment. Ott van a zár, ott van a gát, aki ezt átlépi, baj van. Nem szabad elengedni a költségvetési hiányokat sem. Aki a költségvetési deficitekből szeretné finanszírozni az ország megújítását, az teljes tévedésben van" - mondta. A magyar kormány éppen ezért 2010-ben úgy is döntött, mindent megtesz a három százalék alatti hiány elérése érdekében.
Az MNB elnöke előadásában azt mondta: megváltozott a jegybankok szerepe is a világban. A jegybankoknak segítenie kell a kormányokat abban, hogy emeljék a foglalkoztatási rátát, küzdjenek a munkanélküliség ellen, emeljék a növekedést.
"Mi jegybankárok, időnként kényelmetlenül is érezzük magunkat. Vannak olyan országok, ahol túl sokat várnak a jegybankoktól" - mondta Matolcsy György. Vannak persze olyan pillanatok, amikor a jegybank szerepe valóban döntő, például Mario Draghinak, az EKB elnökének személyes döntése mentette meg az Európai Unió déli sávját.
"Újból nagyon sokat nyom a latba az ipar, az iparkodás és az innováció. Ezt a kilencvenes években elfelejtették, háttérbe szorult a mérnökképzés. Egy technológiai forradalom közepén tartunk, pontosabban inkább közepette" - vélte.
Hibás volt szerinte a növekedési szerkezet és a hitelezési szerkezet az elmúlt évtizedekben. Az eredendő bűn a devizahitelezés elengedése volt. Ez volt az "a hibás terméke" a rendszernek, amely csapdába vitte az üzleti szektort és a lakosságot. Ezért hozta létre a nemzeti bank a programját, hogy új hitelezési mintákat honosítson meg. "Azt is várjuk ettől, hogy olcsóbbá válik a magyar pénzügyi rendszer. A jegybank kamatcsökkentő ciklusba kezdett, ennek még nincs is vége, látunk további mozgásteret. Persze figyeljük a globális folyamatokat, de itt nincsenek rossz hírek, legfeljebb ijedelmek" - mondta.
Matolcsy szerint természetesen ránk is igaz az a globális konszenzus, hogy a jegybankok nem képesek tartós növekedést generálni, mi itt most csak áthidalunk egy időbeli rést. Nagyon komoly reményeket fűzhetünk ahhoz, hogy az újabb hét éves uniós költségvetési ciklusban Magyarország a források hatvan százalékát már a gazdaság fejlesztésére tudja fordítani. Ekkor már nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi szempontokat is szem előtt tudja tartani.