Nagyon durva veszteséget okozna a bankoknak, és az államkasszát is alaposan fel kellene forgatni, ha a kormány a devizahitelek árfolyamveszteségétől megszabadítaná az adósokat. A hírek szerint a kormány a jövő héten dönthet arról, hogy milyen újabb segtséget nyújtson a devizaadósoknak. A legdurvább terv szerint az devizahitelesek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetnék vissza a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengednék nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét.
A deviza jelzáloghitel és szabad felhasználású jelzáloghitelből összesen 3550 milliárd forintnyi volt május végén. Ebből 407 milliárd forintnyi hitelt euró alapon vettek fel, a többi egyéb deviza, aminek nagyon nagy százaléka (több, mint 90 százaléka) svájci frank.
Ez a 407 milliárd forint a május végi euró/forint záróárfonyammal (296,73) számolva 1,37 milliárd euró. Ezt az ügyfelek átlagosan durván 255-ös átlagárfolyam mellett vették fel. Mivel ma 292 körül volt az euró, így a veszteség eurónként 37 forint, ami a teljes hitelállományra vetítve 50,7 milliárd forintot árfolyamveszteséget jelent.
Ha egyszerűsítünk, a maradék 3143 milliárdnyi devizahitelt svájci frank alapúnak tekinthetjük. Ez 238 forintos záróárral számolva 13,15 milliárd svájci frank tartozást jelent. A frankhiteleket 155-160 körüli áron vette fel a lakosság, 160-as átlaggal számolva, és a mai 238-as árral, 78 forint az árfolyamveszteség minden egyes frankon. Ez összesen 1025 milliárd forint árfolyamveszteséget eredményez. (Az adatok nagyrészt tartalmazzák a már bedőlt és a még fizető adósokat is.)
Azt, hogy a teljes érintett devizahiteles kör összesen 1075 milliárd forint árfolyamveszteségben ül. Ezt jelen állás szerint - a különböző kedvezményes lehetőségekkel, például az árfolyamgáttal most nem számolva - a hitelek felvevőinek kellene visszafizetniük.
A kormány erre mondja azt, hogy egy törvénymódosítással lehetőséget teremtene arra, hogy az adósok kimeneküljenek ebből a csapdahelyzetből. A számlát azonban valakinek fizetnie kell, a kérdés, hogy az árfolyamveszteség milyen arányban oszlana a kormány, a bankok és az adósok között. Kézenfekvő megoldás lehet a harmadolás, ez minden érintett szektornak 358 milliárdos terhet jelentene.
"A bankok úgy általában elbírnák a csomag egyharmadát, valószínűleg nem dőlne össze a bankrendszer, de azért ez már a sokadik pofon lenne, és számos banknak tőkeemelésre lenne szüksége" - mondja Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője. De kérdés, hogy az állam a maga 359 milliárdját honnan teremti elő?
A portfolio.hu szerint az is elképzelhető, hogy nem a teljes lakossági deviza-jelzáloghitelállományra, hanem csak annak a nem fizető, 90 napon túli részére vonatkozna az árfolyamveszteség elengedése, vagy szétosztása. A nem teljesítő állomány most 760 milliárd forint körül van, így ez a veszteség jóval kisebb lenne, nem érné el a 230 milliárd forintot.