A vidéki nem elit gimnáziumokból kisebb eséllyel szeretnének továbbtanulni budapesti vagy külföldi egyetemen, és inkább vidéki felsőoktatási intézményeket választanak, derül ki a GVI kutatásából. A tanulók jellemzően megpróbálnak elindulni – akár külföldre is – az eredetileg eltervezett, általuk kedvelt továbbtanulási irányba.
A felmérésből kiderül, nem indokolt a külföldön történő továbbtanulás csökkenő tendenciáját feltételezni. Leginkább a jó tanulmányi eredményeket elérő diákokban, a budapesti vagy vidéki elitgimnáziumba járókban fogalmazódott meg a külföldi továbbtanulás szándéka.
A GVI hat magyar állami gimnázium 9–12. évfolyamos tanulóit kérdezte meg továbbtanulási szándékairól. A kérdőívet egy budapesti elitgimnázium és két budapesti nem elit gimnázium, valamint két vidéki elitgimnázium és egy vidéki nem elit gimnázium tanulói, összesen 592 tanuló töltötte ki.
A továbbtanulni szándékozó végzős megkérdezettek (126 fő) többsége (72%) budapesti főiskolára vagy egyetemre felvételizik idén, 34 százalékuk pedig vidéki főiskolára vagy egyetemre. Külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkezett a végzősök 18 százaléka. A legnépszerűbb célország Nagy-Britannia.
A továbbtanulást tervező 9–11. osztályos megkérdezettek (448 fő) több mint fele (56%) budapesti főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni. A második legnépszerűbb irány a 9–11. osztályosok körében a külföldi továbbtanulás. A 9–11. osztályos diákok 36 százaléka gondolja úgy, hogy külföldi felsőoktatási intézményben is szívesen folytatná tanulmányait. Vidéki főiskolára vagy egyetemre csak 20 százalékuk jelentkezne, 14 százalékuk pedig még nem tudja, hol szeretne továbbtanulni.
A külföldi továbbtanulást tervező diákok közül a legnagyobb arányban Nagy-Britanniába (38%) és az Egyesült Államokba (19%) készülnek. A közeli Ausztriába és Németországba a megkérdezettek 14 százaléka, illetve 10 százaléka készül.
A budapesti elitgimnázium 9–11. osztályos tanulóinak 58 százalékának tervei között szerepel a külföldi továbbtanulás. A vidéki elitgimnáziumok tanulóinak több mint egyharmada (35%) tervezi ugyanezt, a vidéki nem elit gimnáziumok diákjai körében pedig jóval alacsonyabb ez az arány (lásd a 2. ábrát). A külföldi továbbtanulást is fontolgatók jellemzően a legjobb tanulmányi eredményt elérők közül kerülnek ki. A külföldi továbbtanulásra ható tényezőket vizsgálva az adatok alapján megbecsülték az egyes tényezők másik tényezőtől független hatását is.
Az elemzés eredményei szerint a tanulók külföldi továbbtanulás szándéka legerősebben iskolatípusonként különbözik. A budapesti elitgimnáziumban számottevően, több mint kétszer nagyobb eséllyel tervezik a külföldön való tanulást, mint a vidéki nem elit gimnáziumban. A becslési eredmények szerint, minden más hatástól eltekintve, a külföldi továbbtanulás szándékának esélye a tanulmányi eredmény javulásával nő. Egy adott iskolatípusban tanulók között a magasabb átlaggal rendelkező tanulók inkább tervezik a külföldi továbbtanulást, mint az ugyanoda járó rosszabb tanulmányi eredményű tanulók.
Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a lányok – minden más hatást kizárva – nagyobb arányban terveznek külföldön tanulni, mint a fiúk. Ez összefügghet azzal, hogy a magyar kormányzat 2013-ban a műszaki képzések választása esetében – amelyeket jellemzően fiúk és nem lányok választanak – kedvezőbb feltételeket alakított ki a továbbtanulók számára, mint a bölcsészképzések esetében, amely képzések többnyire lányok tervei között szerepelnek (államilag támogatott képzésekben alacsonyabb ponthatárok, az államilag támogatott képzés magasabb aránya).
A GVI rámutat: az eredmények persze nem azt jelentik, hogy akik most külföldi továbbtanulási szándékaikról számoltak be, azok mindegyike egy-két, vagy három év múlva ténylegesen külföldre megy tanulni, de mindenképpen olyan jelenségre mutat rá, amely – ha akarjuk, ha nem – létezik, és amelyet a jövőben mindenképpen mérni kell, és fel kell tárni a jelenséget létrehozó okokat. A külföldi továbbtanulási szándékokra vonatkozó eredményeket értelmezhetjük úgy is, mint a migrációra ösztönző elégedetlenség, az információs társadalom okozta világfaluérzés, vagy az Európai Unióba való integráltságunk növekvő mértéke egyszerre és keveredve jelenik meg ezekben.