Várhatóan augusztustól érkeznek a lakossági ügyfelekhez az első átdolgozott vízszámlák, amelyek a július 1-jét követően elfogyasztott tételeket már csökkentett díjon tartalmazzák, illetve a rezsicsökkentéssel elért megtakarítást is feltüntetik rajtuk.

Az államhoz és az önkormányzathoz érkezik be a vízfogyasztás és csatornaszolgáltatás után fizetett összeg legnagyobb hányada − derül ki a fővárosi tarifák vizsgálatából. A rezsicsökkentés után július elsejétől egy köbméter víz körülbelül 600 forintba kerül, ebből közel 250 forint kerül különböző címeken az államhoz kerül, de a fennmaradó több mint 350 forinton osztozó víz- és csatornázási művek is önkormányzati üzemeltetésben állnak.

A tavaly december 31-étől hatályos ágazati szóló törvény a MEKH jogelődjének hatáskörébe rendelte a víz- és csatornadíjak megállapítását, a hivatal az első árszabályozási javaslatán dolgozik, ezt 2014 őszén kell letennie az asztalra. A szektor jelentős átalakuláson megy keresztül, a működési modellt nagyban befolyásolja a döntően önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók integrációja, a folyamat végén a szereplők száma a jelenlegi legalább tizedére, körülbelül 40-re csökkenhet. Az ármeghatározás koncepcionális része még idén befejeződhet, a részletek kidolgozása azonban csak az idei adatok birtokában történhet meg − közölte a lappal a MEKH.

Az ágazatban az üzemeltetés sajátosságai miatt a fix költségek mértéke körülbelül 75 százalék − tudta meg a Napi a Magyar Víziközmű Szövetségtől. A fix költségek aránya idén az új adóterhek (közművezeték-adó, tranzakciós illeték stb.) következtében tovább emelkedik, Budapesten például a több mint 10 ezer kilométeres vízvezeték- és csatornahálózat után évi több mint 1,3 milliárd forint közművezetékadó-befizetési kötelezettség keletkezik. A szolgáltatók vízkészletjárulékot, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak felügyeleti díjat is fizetnek, de érinti őket a biztosítási adó is, a vízterhelési díjat pedig szintén az állam szedi be tőlük.