Az év első felében csak a magyarok 15 százalékának volt megtakarítása, ami 2004 óta a legrosszabb arány, tehát még a válság idején is több embernek volt félretett pénze. Aki viszont meg tud takarítani, annak nagyobb vagyona van.
Az idei első félévben a lakosság 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, amely 2004 óta a legalacsonyabb érték, és még a 2008-2010 közötti válságos időszaknál is rosszabb - a GfK Hungária Piackutató Intézet friss Retail Banking Monitor felmérése szerint.
A GfK Hungária ezer fő megkérdezésével végzett kutatása rámutatott, hogy miközben a lakosság nettó pénzügyi vagyona stabil növekedést mutat 2011 óta a KSH szerint, a banki megtakarítások aránya továbbra is nagyon alacsony, a vagyoni egyenlőtlenség tovább erősödött az elmúlt egy évben is.
A megtakarítók között az átlagnál magasabb arányban vannak a felsőfokú végzettségűek, körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással. Szintén nagyobb arányban képeznek megtakarításokat az 50 évnél idősebbek, a Budapesten vagy nagyvárosban élők, és a magas jövedelműek.
A GfK összegzése szerint a megtakarítási szokások változását több tényező együttesen alakítja, annak mértéke és szerkezete függ a jövedelmi lehetőségektől, a kockázatvállalási hajlandóságtól, a megélhetési költségek, illetve az általános fogyasztói bizalom alakulásától is.
A nehezen kiszámítható gazdasági környezet, a valutaárfolyamok és a fogyasztói árak emelkedése, a banki kamatok csökkenése, a közvetett és közvetlen adók növekedése sok családban okozott komoly bizonytalanságot, amelyet a rezsiköltségek csökkentése, vagy az adózásban bekövetkező egyes kedvezmények sem tudtak ellensúlyozni.
Jó jel a piackutató szerint, hogy a fogyasztás tárgyú megtakarítási célok fontossága némileg emelkedett a megtakarítással rendelkezők körében. A fogyasztói bizalom növekedésére utal az utazási vagy üdülési célú megtakarítások növekedése, és minimálisan növekedett az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya is.
A kutatás szerint a váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a szempont Magyarországon a megtakarításra. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évek biztosítására továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett 2011 óta.