Van egy bank, amely az elmúlt években szinte az összes horrorsztoriban benne volt: a válság előtt jól bevásárolt másodrendű amerikai jelzáloghitelekkel fedezett termékekből, vett mellé bőven görög, olasz és portugál állampapírokat, vásárolt ingatlanfinanszírozó pénzintézetet és ukrán bankot a válság előtt, de még a nemrég csődbe ment amerikai nagyvárosnak, Detroitnak is nyújtott kölcsönt.
Legutóbb a Praktiker fizetésképtelenné válása kapcsán merült fel a Commerzbank neve, a válság alatt állami pénzen kimentett és részben állami tulajdonba került bank ugyanis több olyan vállalatnak folyósított hitelt illetve vált ezekben a társaságokban tulajdonossá, amelyek a közelmúltban mentek csődbe.
A Commerzbank menedzsmentje az elmúlt években többször is elismerte, hogy hibát követtek el, írja a Portfolio. Többek között az amerikai jelzáloghitel-termékek megvásárlása, a nem megfelelő kockázatkezelés és a felvásárolt bankok lassú integrálása róható fel a vezetőknek, de a részvényesek sem elégedettek a bank teljesítményével, a Commerzbank a válság előtti értékének közel 97 százalékát elveszítette, sokan megégették magukat a pénzintézet papírjaival.
A pénzügyi szektorral kapcsolatos hírekben sűrűn felmerült a Commerzbank neve az elmúlt hónapokban. A bank a legelkeseredettebb részvényesek szerint szinte minden horror-sztoriban benne volt, ami az elmúlt években a pénzintézeteket sújtotta, egyébkén pedig kedvelt példavállalata mostanság a különböző üzeleti iskolákban tanított vállalati esettanulmányoknak .
A Commerzbank az életben maradását nagyrészt a német állam nagylelkű segítségének köszönheti, a korábbi menedzsmentek által elkövetett hibák alapján azonban egyre több befektető, elemző és politikus gondolja úgy, hogy a Commerzbank megmentése és államosítása hiba volt. Felsorolni is hosszú, hogy mi mindenen bukott nagyot a bankcsoport az elmúlt években.
A Commerzbank vezetői már a válság előtti években is keresték az akvizíciós lehetőségeket, a pénzintézet szeretett volna kitörni a Deutsche Bank mögötti örök második szerepéből, az éppen aktuális menedzsment pedig attól tartott, hogy külföldi pénzintézet vásárolja fel a Commerzbankot, ezért menekültek előre és növelték a bank méretét. Jelenleg azonban pont azok a nagybankok okozzák a Commerzbank problémáit, amelyeket az elmúlt években vettek meg.
Az elsősorban ingatlanfinanszírozással foglalkozó Eurohypo bankot a Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a Commerzbank hozta létre 2002-ben, a hasonló részlegeik egyesítésével. A Commerzbanknak elővételi joga volt a pénzintézetre, ezzel a jogával 2005-ben élt is, és két részletben megszerezte az Eurohypo részvényeinek 100 százalékát. Akkor még nem sejtették, hogy mennyi fejtörést okoz majd az ingatlanfinanszírozó az anyabanknak, főként az amerikai subprime ingatlanhitel-portfólión kényszerült több százmillió eurós leírásokra a Commerzbank, de az Eurohypo-nál komoly állampapír-portfólió is kiépült, többek között a görög állampapírokon több milliárd eurós leírást hajtott végre a bank.
A Commerzbank 2008-tól több milliárd eurónyi állami segítségre szorult, 2009-ben pedig részben állami tulajdonba került, ezért az Európai Bizottság az állami segítségért cserébe arra kötelezte a Commerzbankot, hogy váljon meg az Eurohypo-tól.
Emellett Németország harmadik számú bankját, a Dresdner Bankot 2009-ben vette meg a Commerzbank. A menedzsment célja az Eurohypo megszerzéséhez hasonlóan az volt, hogy a Commerzbank nagyobbra nőjön és felvegye a versenyt a Deutsche Bankkal, a felvásárlással pedig azt is igyekeztek megakadályozni, hogy külföldi pénzintézetek vásárolják fel a Commerzbankot.
A felvásárlást a részvényesek és az elemzők egy része is ellenezte, felhívva a figyelmet arra, hogy a válság kellős közepén akvirál szintén nem túlságosan stabil pénzintézetet a Commerzbank (a korábbi tulajdonos, az Allianz sem tudta tartósan nyereségesen működtetni a Dresdner Bankot), és részben a felvásárlás miatt szorul állami segítségre a bank. Utólag a Commerzbank vezetői is elismerték, hogy bár a felvásárlás helyes volt, a Dresdner Bank átalakításakor és a két bank egyesítésekor több hibát is elkövettek.
A Commerzbankot érzékenyen érintette az ingatlanpiaci válság, hiszen nem csak ingatlanfinanszírozást végeznek, hanem ingatlanfedezetű strukturált termékek vásárlásával is igyekeztek pénzt keresni. A bank több mint 1 milliárd eurós kitettséggel rendelkezett a másodrendű jelzáloghitelek piacán, az állomány kétharmada a bank leányvállalatának, az Eurohyponak az amerikai üzletágára esett. De több milliárd eurónyi strukturált terméket is vásároltak, még tavaly év végén is több mint 5 milliárd euró értékben volt CDO, RMBS és ABS a társaság mérlegén.
A bank leányvállalatának, az Eurohyponak nemteljesítéskori kitettsége a kereskedelmi ingatlanfinanszírozás területén 2008-ban még 83 milliárd eurós volt, 2012 végére sikerült leépíteni az állományt 46 milliárd euróra, a problémát elsősorban az amerikai és a brit hitelek okozták, 2008 óta az Eurohyponál (jelenleg Hypothekenbank Frankfurt) több mint 4 milliárd eurónyi céltartalékot képeztek meg.
A német pénzügyi felügyelet, a BaFin az elmúlt hónapokban megvizsgálta, hogy a globális hajófinanszírozásban élen járó német bankoknál mekkora hajóhitel-állományok épültek ki, és ezekre a pénzintézetek megfelelő céltartalékot képeztek-e meg. A vizsgálatok első eredményeinek ismeretében a felügyelet azonnali és gyors beavatkozás mellett döntött, mivel szerintük a német bankoknál további leírásokra lesz szükség.
Az elmúlt években a Commerzbank is nyakig benne volt a hajófinanszírozásban, mérlegeiben közel 18 milliárd eurónyi hajófinanszírozáshoz kapcsolódó hitel van, amelynek leépítéséről már döntött a menedzsment, annak üteme azonban kérdéses. Szakértők szerint a hitelek negyede válhat nem teljesítővé. Amennyiben a banknak nagyobb leírásokat kell végrehajtania ezeken a hiteleken, az könnyen újabb tőkeemeléshez vezethet.
A Commerzbank tulajdonában lévő Euroyhpo Európa egyik legaktívabb ingatlanfinanszírozó bankja volt a 2008-ban kirobbant válság előtti aranyévekben. Nem volt ez másként Magyarországon sem, a bank számos nagyobb volumenű ingatlanprojektet finanszírozott hazánkban is. A sok sikeres projekt mellet az Eurohypo-hoz köthető a magyar ingatlanpiac leglátványosabb bukása is. A bank finanszírozta ugyanis az elhíresült Tópark irodakomplexum építését.
A Tópark névre keresztelt gigantikus beruházás terveit 2007-ben jelentette be a többek között Petrovszky Gáborhoz köthető Walker & Williams Investment Group (WWIG). A kezdetekkor összesen 140 hektárosra megálmodott új várost, 13 év alatt, összesen több mint 300 milliárd forintból, az M0, M1 és M7-es autópályák által határolt "aranyháromszögben" kívánta megvalósítani a fejlesztő.
Az eredeti tervek szerint az első ütemben 2010 végéig, 100 000 négyzetméter iroda került volna átadásra az agglomerációban. A projektet azonban csúnyán elsodorta a válság: a kivitelezésben a szerkezetkész állapotig eljutó épület valós bérlői keresletet nem tudott felmutatni a magas üresedési rátával és a belvárosban is alacsony bérleti díjakkal jellemezhető irodapiacon. A kilátástalannak tűnő helyzetet végül az Eurohypo elégelte meg és 2010-ben befagyasztotta a finanszírozást. Ez a lépés a projekt végét is jelentette, a félkész épület torzóként mind a mai napig ott éktelenkedik az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszánál.
A Tópark 2010-es közleménye szerint a finanszírozás befagyasztásáig az Eurohypo 20 milliárd forintot folyósított a beruházónak, ami árfolyamtól függően kb. 65-75 millió eurónak felel meg.
A Commerzbank a leánybankján, az Eurohypo-n keresztül hatalmas állampapír-állománnyal rendelkezett, a bajba jutott európai országok, így Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország, Olaszország állampapírjaiból összesen közel 17 milliárd eurónyi volt a Commerzbanknál 2010-ben.
Az állományon hatalmas leírásokat hajtottak végre az elmúlt években, részben emiatt lett masszívan veszteséges és szorult állami segítségre a bank. A görög állampapírokkal kapcsolatos pikantéria, hogy miközben a bank a válság alatt a görög állampapír-állományának leépítésén dolgozott, kockázatkedvelő ügyfeleinek továbbra is ajánlotta a görög állampapírok vásárlását, 2012-es lejáratú papírokat még 2011-ben is vettek a Commerzbank ügyfelei.
A Commerzbank Ukrajnában is szerencsét próbált, 2007-ben közel 435 millió euróért 60 százalékos részesedést szerzett a Forum Bankban, részesedését 4 év alatt közel 96 százalékra növelte. A bank azonban az évek során nem tudott jelentős piaci részesedést szerezni és hatalmas veszteséget termelt, emiatt a Commerzbank 2012-ben egy ukrán pénzügyi befektetőnek, a Smart Groupnak adta el a Forum Bankban meglévő részesedését, a tranzakció közel 290 millió eurós költséggel járt.
Az USA történetének legnagyobb önkormányzati csődjében is érintett a Commerzbank, az amerikai város hitelezésében ugyanis több európai bank között a Commerzbank leányvállalata, az Eurohypo (most Hypothekenbank Frankfurt) is részt vett, közel 400 millió dollárnyi kölcsönt nyújtott a városnak. A hiteleken veszteségleírásra kényszerülnek, jelentette be a Commerzbank a múlt héten.
A közelmúltban több vállalati fizetésképtelenség/csőd is rávilágított arra, hogy a Commerzbank a vállalatfinanszírozásban is sokszor mellényúlt. Legutóbb a német barkácsáruház, a Praktiker kapcsán merült fel a Commerzbank neve, a német bank ugyanis a fizetésképtelenné vált vállalat egyik legnagyobb hitelezője. A Commerzbank a leányvállalatán, az Eurohypo-n keresztül a spanyol ingatlanvállalat, a Reyal Urbis hitelezésében is részt vett, lapértesülések szerint mintegy 90 millió eurónyi jelzálogkölcsönt nyújtott a német bank a spanyol építőipari vállalatnak, a hitelek nagy részét kénytelen volt leírni, a mögöttük álló ingatlanokat pedig nyomott áron értékesíteni.
Július elején a német napenergiavállalat, a Conergy vált fizetésképtelenné, és itt is felmerült a Commerzbank neve: a bank ugyanis 2011-ig közel 30 százalékos csomaggal a Conergy egyik legnagyobb részvényese, később pedig egyik legnagyobb hitelezője volt. Jelenleg a Commerzbank vezetésével a bankok tárgyalásokat folytatnak a Conergy vezetőivel, a 260 millió eurónyi hitelen azonban valószínűleg nagyobb leírásokra lesz szükség.
A menedzsment hibás döntéseinek, a pénzügyi válságnak és a részben ezek miatt több körben végrehajtott tőkeemeléseknek a hatására a Commerzbank részvények árfolyama a válság előtti csúcsokról közel 97 százalékot esett, azok a befektetők, akik tűzön vízen keresztül kitartottak a vállalat mellett és éveken keresztül tartották a részvényeiket, komoly veszteséget szenvedhettek el.