A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi jelentése alapján a júniusi 1,9 százalékos éves árnövekedés után júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Szinte minden elemző egyetért abban, hogy az előre vártnál alacsonyabb infláció miatt a jegybank következő kamatdöntése csökkenteni fogja az alapkamatot, abban ugyan nincs egyetértés, hogy mennyivel.
„A vártnál is alacsonyabb infláció miatt biztos, hogy a következő kamatdöntés alkalmával az MNB Monetáris Tanácsa ismét csökkenti a jegybanki alapkamatot. Mivel a kamatvágás véleményünk szerint 3,5 százalékos szint körül véget érhet, ezért a jelenlegi inflációs szint mellett rövid távon kedvező reálhozam érhető el a megtakarításokon” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„A fogyasztói árak csupán mérsékelt, 1,8%-os emelkedése még mindig a háztartási energiaárak
csökkentésének tudható be. A vártnál is alacsonyabb infláció miatt pedig biztosra vehető, hogy a két hét múlva soron következő ülés alkalmával ismét kamatvágásról dönt majd a jegybank Monetáris Tanácsa.
Az alapkamat további csökkentésének hatására ezért folytatódhat az a tavaly szeptemberben indult folyamat, miszerint a befektetők az alternatív befektetésekben - ezen belül is főként a befektetési alapokban - helyezik el megtakarításaikat” – mondta el Horváth István.
„Mivel az elmúlt hónapokban a világpiacon sokat csökkentek a terményárak, előre láthatóan a hazai aszály nem fogja számottevően gyorsítani az inflációt. Ezért a piaci várakozásokkal összhangban úgy látjuk, a kamatcsökkentés 3,5 százalékig folytatódhat, majd ezen a szinten állhat meg. Így a jelenlegi, 2 százalék alatti infláció mellett rövid távon kifejezetten kedvező reálhozam érhető el a megtakarításokon” – emelte ki a befektetési szakember.
A portfolio.hu által megkérdezett elemzők is kamatcsökkentést várnak.
A következő hónapokban az inflációra nézve felfelé mutató kockázatot jelenthet az elektronikus útdíj bevezetése, valamint az emelt pénzügyi tranzakciós illeték. Ezek hatását azonban ellensúlyozhatja, ha újabb rezsicsökkentés lép be ősszel, az inflációs főindex így 1 százalék közelébe is lesüllyedhet, de elképzelhető, hogy ez alá is benéz, véli Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője.
A rezsicsökkentés hatásainak elmúltával változik a helyzet. Ha jövőre már nem lesz további rezsicsökkentés, akkor az infláció 2014 végére a jegybanki cél, azaz 3% közelébe kúszhat vissza Kondrát Zsolt szerint.
Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint az élelmiszerárak ugyancsak lefelé húzhatják az inflációt, bár az elmúlt hetekben súlyosbodó aszály kérdésessé teszi, mekkora mérséklődés mehet át az árakba. Gárgyán Eszter mindent összevéve augusztusban 1,6 százalékos inflációra számít, a további rezsicsökkentéssel pedig év végére 1,3-1,4 százalékra süllyedhet a főindex.
A monetáris politikával kapcsolatos képet alapvetően a mostani adat nem változtatja meg. Több elemző is arra számít, 10 bázispontos lépésekkel folytatja a kamatcsökkentést a monetáris tanács.
Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője viszont nem lát okot arra, miért ne folytathatná a kamatcsökkentést 25 bázisponttal az Monetáris Tanács. A tanács figyelemmel lehet arra is, hogy szeptemberben az újabb devizahiteles mentőcsomag is növelheti a kockázatokat.