Görögország az Európai Unió strukturális alapjaiból kaphat újabb támogatást az államadósság-válság elleni küzdelemhez, ami szakítást jelent az eddig követett gyakorlattal, a nemzetközi hitelcsomagokkal és az adósságelengedéssel, írta szerdán a Süddeutsche Zeitung című német lap.
Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős tagja szerint nem zárható ki egy harmadik pénzügyi mentőcsomag Görögország részére, de a görög vezetőknek még más lehetőségeik is vannak. A biztos szerint egy újabb nagy mentőcsomag helyett még más lehetőségek is vannak. Felmerült például a hitelek visszafizetési idejének meghosszabbítása, a hitelezés átütemezése és a kamatok esetleges mérséklése. Olli Rehn szerint a legfontosabb szempont, hogy Görögország tudja folytatni a gazdasági reformokat a program keretében.
Az államadósság egy újabb részének elengedése nem járható út. Ezt ellenzi egyebek között Németország és számos szakértő, arra hivatkozva, hogy nemcsak magánhitelezőknek kellene lemondaniuk a nekik járó pénz egy részéről, hanem az Európai Központi Banknak is, az adósságelengedés pedig nem egyeztethető össze az intézmény működési szabályaival. Egy újabb hitelcsomag összeállítása sem tűnik kivitelezhetőnek. A hitelezés folytatása erős politikai ellenállásba ütközhet számos euróövezeti tagállamban, köztük Németországban. További probléma, hogy az esetleges újabb kölcsönök tovább emelnék Görögország adósságterhét, ami még inkább megnehezítené a visszatérést a piaci finanszírozáshoz - írta a Süddeutsche Zeitung.
A müncheni lap szerint a legtöbb szakértő kizártnak tartja, hogy Görögország az eredeti terveknek megfelelően 2015-ben visszatérhet az államháztartás piaci finanszírozásához. Erre utalt Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter is egy keddi választási rendezvényen, amelyen a német kormány részéről első alkalommal beszélt nyilvánosan arról, hogy egy újabb "programra" lesz szükség Görögországban. A pénzügyminiszter részleteket nem árult el. A Süddeutsche Zeitung forrásai szerint is nyitott kérdés, hogy milyen módon folytatható az állampapírpiacról 2010 tavaszán kiszorult euróövezeti tagország támogatása.
A kulisszák mögött egy harmadik megoldásról tárgyalnak. Az elképzelés lényege, hogy megemelik az uniós strukturális alapokból - a térségi gazdasági különbségek csökkentését célzó fejlesztések finanszírozását szolgáló pénzalapokból - a Görögországnak juttatott támogatást, aminek révén az athéni vezetés gazdaságösztönző programokat indíthat. Így több költségvetési forrást lehet adósságtörlesztésre fordítani. Az újabb támogatás jóval kisebb mértékű lehet az eddigi programokhoz képest. Várhatóan a támogatás feltételei sem lesznek annyira szigorúak, mint eddig, mert Görögország a segítségért cserébe elvárt reformok jelentős részét már elindította - mondták szakértők a Süddeutsche Zeitungnak.
Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők, az Európai Bizottság, az euróövezeti mentőalapok, euróövezeti országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Emellett a magánhitelezők - főképp kereskedelmi bankok - tavaly lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről. Görögország 215 milliárd eurót már felvett a mentőhitelből, és az év végéig további 22 milliárd euróhoz jut ebből a forrásból.
A görög államadósság 2012 végén 303,9 milliárd euró volt, több mint 50 milliárd euróval csökkent az egy évvel korábbi 355,2 milliárd eurós rekordhoz képest. Az államadósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 2012 végére 156,9 százalékra csökkent az előző évi 170,3 százalékról az EU statisztikai hivatalának legutóbbi becslése szerint.