A bankok két javaslatot adtak át Varga Mihálynak: ha megegyeznek, és a kormány is rábólint, akkor jöhet a devizahitelek többségének forintosítása, forint-kamattámogatás és egy új árfolyamgát is. Két mentőcsomag készül, egy a rendben fizetőknek, egy pedig a bajban lévő devizahiteleseknek.
A Bankszövetség kommunikációs vezetője, Sütő Ágnes az Indexnek elmondta: délelőtt a Bankszövetség hét-nyolc tagú elnöksége két javaslatcsomagot vitt át a Nemzetgazdasági Minisztériumba, ahol Varga Mihály miniszterrel tárgyaltak. Az egyik csomag a 90-120 napon túli késedelembe került devizahiteleseknek szól, a másik pedig a még rendben törlesztő adósoknak jelent majd segítséget.
Mindkét adósmentő konstrukció három eszközre épül, de más-más arányban: a devizahitelek kedvezményes árfolyamú forintosítására, egy ezt követő kamattámogatásra és egy árfolyamgát típusú védelemre. Utóbbi nem a mostani árfolyamgát kiterjesztése lesz, hanem egy teljesen új árfolyamgát bevezetése jöhet. A cél a devizahitelek kivezetése – tudtuk meg.
A megállapodás kapcsán a bankok továbbra is azt szeretnék, ha az újabb mentőcsomagok lebonyolításának költségei ne hirtelen, egy pillanatban, hanem évekre elnyúlva tűnjenek fel. A megállapodás a jelzálogalapú devizahitelesekre vonatkozna, a megállapodás határideje továbbra is bizonytalan. A forint a hírre rövid ideig gyengült, átmenetileg 300 fölött is járt az euróval szemben, de gyorsan visszaerősödött.
Jelentősen csökkenteni fogja a devizahitelesek havi törlesztőrészletét a készülő mentőcsomag – mondta a Reuters beszámolója szerint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a kormány képviselőivel folytatott keddi tárgyalás után.
Patai szerint a magyar bankok viselnék a terhek nagy részét az új devizahiteles-mentőcsomagból, az állam és a devizahitelesek pedig a kisebbik részét. Mint mondta, a javaslatcsomagjuk figyelembe vette a kormány kéréseit is, a könnyítő program a bankok javaslatán alapul. Az új terv több évre elosztva több százmilliárd forintba kerülne a bankoknak. A tárgyalások csütörtökön folytatódnak.
Névtelenséget kérő, banki forrásunk szerint a bankoknak most az a legfontosabb, hogy ne egy egyszeri és nagy, akár több százmilliárdos tőkeveszteség érje őket, hanem az újabb adósmentés terheit elnyújtva kelljen fizetniük. Csak így kerülhető el ugyanis az, hogy a külföldi tulajdonú bankok anyavállalatai újabb tőkepótlást adjanak magyar leányaiknak.
Forrásunk szerint egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a kormány elfogadja a bankok javaslatait, „úgyis politikai döntés fog születni”, amit erősít, hogy lassan a választási kampány hosszú hajrája kezdődik meg, ahol a téma napirenden tartása a kormánynak nagyon fontos lehet.
A korábbi nyilatkozatokból, sajtóértesülésekből és legújabban már az MNB-tanulmányokból is összerakhatjuk a formálódó csomag lehetőségeit – összegzett az Equilor brókerház. A Portfolio.hu hírportál által gyűjtött két lehetőség közül az egyik a lakáscélú, devizaalapú jelzáloghitelek (1800 milliárd forint) azonnali forintra váltása lenne piaci árfolyamon. Az MNB a devizatartalékból biztosítana forrást, hogy a nagy összegű váltás ne nyomja agyon a forintpiacot.
A lap szerint probléma, hogy így nem csökkennének, hanem tovább nőnének a törlesztőrészletek, ezért a programnak a része volna egy, a hitelek kamatát jelentősen csökkentő lépés is, melynek terhei várhatóan a bankok vállát húzná, és csak kisebb mértékben a költségvetését. Részletek híján pontos árfolyamhatást nem lehet még kalkulálni, de jó hír, hogy így a terhek egy egyszeri hatalmas veszteség helyett évekre elnyúlnának, a piac ráadásul az OTP-be a leginkább legrosszabb forgatókönyvet árazza.
A másik lehetőség szerint az árfolyamgát-rendszert bővítené a kormány olyan módon, hogy a tőketartozás egy részét is elengednék, és a program hosszát a jelenlegi 5 évről akár a hitel futamidejéig bővítenék. Erről a tervről korábban is szivárogtak hírek, ám egy hétfőn publikált MNB-tanulmány tette egyértelművé a javaslatot. A program költségei az MNB szerint évi 30-40 milliárd forintra rúghatnak, amit igen valószínű, hogy a bankok viselnének.
Ez alapján az OTP évi legfeljebb 10 milliárd forintos veszteséget szenvedne, ami 36 forint részvényenként. A jó hír itt is az, hogy nagyobb egyszeri tétel helyett hosszú évekre elnyúlnának a veszteségek, ami kevésbé veszélyeztetné a bankszektor tőkehelyzetét, és ennek megfelelően tudnák alakítani üzleti modelljüket.
Hiába mentik a kormányok a devizahiteleseket már több, mint öt éve, a társadalmi probléma csak nem akar enyhülni. Sőt, a legfrisebb számok szerint egyre több a 90 napon túl nem fizető devizaalapú lakáshitel, és egyre kevesebb az olyan, ahol minden rendben van:
Az viszont továbbra is bizonytalan, hogy a kormány melyik ajánlat mellett dönt, esetleg milyen saját javaslattal áll elő. Ezért korai még azon számolni, hogy az átlagos devizaadósnak mekkora könnyebbséget jelentenének az új tervek.