Nem lesz sokkal olcsóbb a boltokban a hús, viszont tisztességes versenyt tehet lehetővé az iparágban, ha januártól tényleg drasztikusan csökkentik a hús áfáját. Nemrég Csányi Sándor is arról beszélt, hogy az iparágban versenyző veszteséges cégek folyamatos kimentése pénzkidobás, viszont a korrekt szabályozás megteremtése elengedhetetlen lenne. Nem lesz azonban egyszerű dolga a szabályozóknak, hiszen az áfakulcsok belövése rázós terep, egy-egy termék miatt pedig nehéz lehet átvariálni a rendszert.
Január 1-jétől a hús áfája a mostani 27 százalék helyett 10 százalék alá csökkenhet – jelentette be Lázár János egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon hétfőn. A lépéstől leginkább a baromfi- és a sertéshús ára csökkenne, és az iparági szereplők szerint véget érhetne az az általuk kaotikusként jellemzett helyzet, amelyben legálisan lehetetlen nyereségesen vállalkozni.
„Az egész iparágban olyan helyzet alakult ki a magas áfa, illetve az áfacsalók miatt, hogy lehetetlen legálisan gazdaságilag eredményes működni. A magyar piac legtöbb szereplője már évek óta veszteséges” – mondja Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Szerinte 10 százalék környékén lenne az a legmagasabb adókulcs, ami érdemi segítséget nyújtana az ágazat kifehérítéséhez. De kérdésünkre azt is elmondta, hogy ha lesz is adócsökkentés, a boltban ezt mi, vásárlók csak kisebb arányban fogjuk megérezni, mert a húsipari cégek a nyereség nagy részét maguknál akarják tartani.
A törvényalkotók keze egyébként eléggé meg van kötve az áfa csökkentésénél. Az uniós szabályok három áfakulcs használatát teszik lehetővé egy tagállam adórendszerében: az általános (27 százalékos) mellett két kedvezményesét (ezek most 5 és 18 százalékosak). Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adótanácsadó elnöke szerint alapvetően két megoldás képzelhető el, ha a hús áfáját akarják csökkenteni.
Az egyik ilyen a fordított áfa bevezetése lehetne, amelyhez az uniótól külön engedélyre van szükség, és amely ideiglenesen csökkentené az áfakulcsot, viszont ezért cserébe az iparág kifehérítése ügyében jelentős eredményeket kell felmutatni az EU felé. Kalocsai szerint erre jó példa Magyarországon a hulladékkezelés vagy éppen a mezőgazdaságban alkalmazott fordított adózás, ahol sikeresen alkalmazták ezt az eszközt.
Romániában május 31-én ért volna véget egy ilyen program, azonban az EU az ez irányú programot meghosszabbította, mivel a feketekereskedelem visszaszorítása terén jelentős eredményeket sikerült felmutatni.
A másik lehetőség pedig az lehetne, hogy kedvezményes adókulcs alá sorolják a húsipar termékeit. Ezzel szemben azért vannak kételyek, mert viszonylag sok terméket érinthet, de a hatástanulmányok eltérnek azzal kapcsolatban, hogy ez végül jelenthet-e akkora bevételkiesést az államnak, ami már veszélyeztethetné a költségvetés fenntarthatóságát.
Csányi Sándor, aki régóta támogatja a hústermékek áfájának csökkentését, hétfő este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában többek között a húsiparról is beszélt. Szerinte olyan mértékű a feketegazdaság a szektorban, hogy így lehetetlen fenntarthatóvá tenni a cégek nagy részét.
„Először az adócsalást kellene megszüntetni, és utána kell konszolidálni cégeket" − mondta, és hozzátette, hogy a Hajdú-Bét is így ment tönkre: a Bábolnát újra és újra feltőkésítették, nem hagyták békében becsődölni, amit a Hajdú-Bét nem bírt.
Csányi szerint az államnak a lehető legkisebb mértékben kellene beavatkoznia a piacba, mert az kidobott pénz, hogy egy veszteséges céget folyamatosan feltőkésítenek, így mentve meg a csődtől.