A Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektárnyi legelőre írt ki pályázatot. A legnagyobb nyertes a megyei földalapkezelő vezetője, volt fideszes képviselő, a kormány által nemrég elővett Hajdú-Bét ügy legismertebb károsultja, aki 2004-ben éhségsztrájkkal demonstrált a károsultak érdekeiért és Bajnai Gordon ellen. A pályázaton tíz évre elnyert föld évente több tízmilliós garantált bevételt jelent.
A Hajdú-Bét-ügy egyik legismertebb károsultja, Ónodiné Demeter Éva a legnagyobb nyertese a Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektáros földpályázatának (a pályázaton egyébként sokkal több földet osztottak ki, a 800 hektár Bagota környékére esik). A szóban forgó területre pályázók közül három győztest hirdettek, a 800-ból összesen 350 hektárnyi legelőt Ónodiné családi cége, az Avis'96 Bt. szerzett meg (a Céginfó szerint Ónodiné 2013. január végéig volt tulajdonos, most a férje nevén van a vállalkozás).
Ónodiné nemcsak a Hajdú-Bét ügyben ismert közszereplő a térségben: 2006 és 2010 között Hajdúböszörményben fideszes önkormányzati képviselő volt (és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke).
2010-es újrázása néhány szavazaton elúszott, azonban a Fidesznek és a kormánynak fontos politikai ügy főszereplője ezután sem maradt állás nélkül: 2011 óta a Nemzeti Földalapkezelő Hajdú-Bihar megyei irodáját vezeti.
Ez azért fontos, mert a most kiosztott 350 hektár tulajdonosi jogait Ónodiné munkaadója, a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) gyakorolja. A pályázati kiírás viszont csak a terület vagyonkezelőjének, a Hortobágyi Nemzeti Parknak a dolgozóit zárta ki az indulók közül. Emiatt az, hogy egy megyei NFA-vezető érdekeltségébe tartozó cég pályázhatott egy NFA-tulajdonban lévő terület tartós bérleti jogára, a kiírás szerint rendben van.
A Hajdú-Bét története nem mentes a politikai áthallásoktól sem. Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, az ellenzéki Együtt 2014 vezetőjét előszeretettel támadják politikai ellenfelei a Hajdú-Bét ügyével. A társaságban ugyanis még a kilencvenes évek végén akkor szerzett tulajdont a Wallis, amikor annak vezetője Bajnai volt. Ezért a cég csődjével kapcsolatban rendre felemlegetik Bajnai felelősségét is, noha már több bírósági ítélet is kimondta, hogy ő nem vett részt a Hajdú-Bét operatív irányításában, sem az üzletpolitikájának alakításában, így nem felelős az ott történtekért.
A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt. A víziszárnyas termékek előállításában európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. Bajnai 2000-ben került a Wallishoz.
Az viszont, hogy nemcsak pályázhatott, hanem minden indulónál nagyobbat nyert – elvitte a földek majdnem felét, miközben heten-nyolcan hoppon maradtak –, a helyi gazdák szerint megkérdőjelezhető.
Az egyik sértett, Kapusi István például ugyanarra a 202 hektáros területre pályázott, ami végül – egy másik, közel 150 hektáros területtel együtt – az Avis'96 Bt.-hez került.
Kapusi azt mondja, neki jóval több, nagyjából kétszer annyi állata van, nem cégként, hanem családi gazdálkodóként indult – emiatt szerinte előbérleti és elővételi jog is megillette –, és a kiírás szerint 80 pontot érő gazdálkodási tervében is komoly vállalásokat tett: a szokásos egy-két munkavállaló helyett hat ember foglalkoztatását ígérte meg, bevállalta a gazdasági épületek felújítását, és egy gépvásárlási pályázaton is elindult volna.
Ráadásul az Avis'96 Bt. és Kapusi pályázatát ugyanaz a debreceni cég, az Agrármenedzser Bt. írta. Kapusi azt mondja, ő úgy hallotta, hogy a legtöbb új állást ő vállalta be, bár ezt a pályázati anyagok titkosítása miatt bizonyítani nem tudja.
„Biztos én is igazságtalannak érezném az eredményt Isti helyében, mert én nyertem, ő pedig nem” – válaszolta kérdésünkre Ónodiné. Azt mondja, senkit nem korrumpált, nem hívott fel, nem próbált semmilyen előnyhöz jutni, a kiírás pedig nem tiltotta az indulását. A földek tulajdonosi jogainak a gyakorlója ugyan tényleg a munkaadója, de a pályázatot a vagyonkezelő nemzeti park írta ki. Az NFA-tól csak egy ügyvédi ellenjegyzés kellett, így nem érzi a pályázást és a győzelmet erkölcsileg aggályosnak vagy összeférhetetlennek vezetői pozíciójával.
Ónodiné elmondja, hogy a Hajdú-Bét csődje 40 milliós veszteséget okozott neki, 13 ezer libája veszett oda, amit hitelre vett a családi agrárvállalkozása az uniós csatlakozás után megnyíló lehetőségekben, támogatásokban bízva. Azóta évente nagyjából 4-5 millió forintnyi hitelkamatot fizet, úgy, hogy még összesen 20 millióval tartozik több hitelezőjének, most legalább visszakapott valamit az élettől, állítja.
Kapusit régóta ismeri, szorgalmas, dolgos ember, ő és családja a földdel és az állatokkal foglalkozik régóta. „Az eredményhirdetés után volt egy feldúlt beszélgetés közöttünk”, ismeri el, ezt nagyon sajnálja, és reméli, hogy egy következő pályázaton a mostani vesztesek is nyernek. Szerinte most annyi történt, hogy az Avis'96 Bt. pályázata jobb volt, ezért több pontot kapott, és nyert.
„A pályázat az egész életemet megváltoztathatta volna” – mondja viszont Kapusi. Most azért, hogy juhait legelteti, évente kétmilliót fizet. Ha győzött volna, neki fizettek volna a legeltetésért, ráadásul a kétmillió többszörösét tíz éven át (és ez tíz évvel meghosszabbítható lett volna a pályázat szerint), amiből szépen meg lehet élni úgy is, ha közben fejleszt, és új munkásokat fizet. És ez még messze nem minden.
Jelenleg egy hektár föld után az euró-forint árfolyamtól függően nagyjából 60 ezer forint területalapú támogatás jár. Ehhez jön az agrár-környezet gazdálkodási támogatás hektáronként 70 ezer forintja. Utóbbit általában a természetvédelmi területen gazdálkodók kapják – pályázni öt évente kell. Mivel a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi terület, ezért szinte biztos, hogy a pályázó ezt meg is kapja. Ezek mellé jár egy harmadik, 18 ezer forintos támogatás is. Így hektáronként közel 150 ezer forint biztos jövedelemről beszélhetünk.
A konkrét esetben ez azt jelenti: az Avis'96 Bt. az elnyert 350 hektár után évente legalább 28 milliót kaphat tíz éven át, de ez évi 52,5 millióra is emelkedhet, ha a cég az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra is sikeresen pályázik jövőre. Ennyi pénz tíz éven át tényleg megváltoztathatja egy család és egy vállalkozás életét.
Az ügyben megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a Nemzeti Földalapot, hogy megtudjuk: a pályázatokat hol és hogyan bírálják el, miért csak a vagyonkezelő nemzeti park alkalmazottai voltak kizárva, a tilalom miért nem terjedt ki az NFA-dolgozókra, és a vesztesek hová fordulhatnak jogorvoslatért? Azt is megkérdeztük, hogy lesz-e hasonló pályázat a közeljövőben, amiben a mostani vesztesek reménykedhetnek. A földalapkezelő későbbre ígért választ.