Rövid távon terveznek az egyetemek, egyelőre többségük ezt a szemesztert szeretné túlélni, mert a 2014-es támogatásokról még korai gondolkodniuk − derül ki a Napi Gazdaság körkérdéséből. Ezért is bíznak az intézmények a napokban újrakezdődő Felsőoktatási Kerekasztal tárgyalásaiban, amelytől konkrét finanszírozásra vonatkozó válaszokat várnak. A most kezdődő szemesztert még mindegyik iskola kihúzza.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) az állam már kifizette a kutatóegyetemi és a hallgatói támogatások hiányzó részét. Az ELTE éves költségvetéssel dolgozik, amelyet tavasszal fogadott el a szenátus, így a második félévben nem lesz változás. Ezt azonban csak a kutatási finanszírozási megtakarításokkal és a személyi kiadások területi kigazdálkodása révén tudja elérni. A felvett hallgatók 80 százaléka állami ösztöndíjas 2013-ban, tavaly ez az arány 65 százalék volt. Az egyetem bizonytalanságát ez a különbözet növeli.
A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) a második félévre jutó eredeti költségvetési támogatás 5,4 milliárd forint volt. A késedelmes kifizetések azonban gondot okozhatnak. A ppp-támogatások 239 millió forintos első részlete csak augusztusban érkezett. A kutatóegyetemi címre kapott összeget is időarányosan utalják: eddig 167 milliót kapott az intézmény (a teljes összeg közel 668 millió lesz). Csak a hallgatói juttatás korábbról elmaradt részét, 175 millió forintot utalták időben. Összességében nehéz jövő elé néz a PTE is: az állami működésfinanszírozás 27 százalékkal csökkent, miközben az államilag finanszírozott hallgatói létszám csak 13 százalékkal kevesebb.
A Semmelweis Egyetem vélhetően azon kevesek közé tartozik, amely a többieknél kisebb pénzügyi nehézséggel küszködik majd. Több mint 3200 elsőéves diák kezdi meg tanulmányait hat karon. Várhatóan ugyanis majdnem hétszáz új külföldi hallgatója lesz az intézménynek, azaz csaknem minden ötödik gólya külföldi lesz. A magyar nyelvű képzésekre mintegy 2557-en nyertek felvételt, 2382-en államilag finanszírozottra iratkozhatnak be, ami magasabb létszám, mint tavaly.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) évek óta pénzszűkében van. Ezt a költségvetés szűkre szabása okozza, így továbbra is számolni kell azzal, hogy a legtehetségesebb kollégák elmennek. Az utóbbi években a professzorok száma hét, a tanársegédeké több mint tíz százalékkal csökkent. A vezetőség azt reméli, hogy a jövő évi büdzséből az ideinél 20 százalékkal nagyobb támogatásban részesül a BME, ami reálértéken még így is jóval kevesebb lenne, mint az 5-10 évvel ezelőtti támogatásuk. Reményteli, hogy az egyetem szabadon hasznosíthatja tárgyi eszközeit és újra értékesítheti kevésbé fontos ingatlanjait, amiből épített környezetük megújítását tervezi, ezek a költségek azonban ismét a kiadásokat növelik, akár tízmilliárdokkal is.
| Év | Költségvetési támogatás (milliárd forint) | Éves infláció (százalék) | Reálértékű változás 2005-höz képest (százalék) |
| 2005 | 159, 9 | 3,6 | − |
| 2006 | 172 | 3,9 | 3,5 |
| 2007 | 184,2 | 8,0 | 2,6 |
| 2008 | 191,1 | 6,1 | 0,4 |
| 2009 | 185,6 | 4,2 | 3,6 |
| 2010 | 180,7 | 4,9 | 0,86 |
| 2011 | 189,2 | 3,9 | 0,85 |
| 2012 | 157,5 | 5,2 (novemberi adat) | 0,69 |
| 2013 | 123,5 | 3,0 (MNB előrejelzés) | 0,52 |
| Forrás: Költségvetés *Az adatok nem tartalmazzák az évközbeni elvonásokat | |||