Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság - mondta Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a köztévé műsorában szerdán.
Közlése szerint a brüsszeli testület szakértői a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kérdés formájában kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért. Szavai szerint az EU-nak nem a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.
Fónagy mostani nyilatkozata egybevág az Index korábbi értesülésével, miszerint az unió nem a lakossági hatósági árakat kifogásolta augusztusban elküldött levelében, mindössze a harmadik energiacsomag átültetéséről érdeklődött a kormánynál. Részletesen itt olvashat az EU leveléről. Hogy Brüsszelnek lesznek kifogásai a múlt évben bevezetett jogszabályokkal, borítékolható volt, erről már márciusban is írtunk.
Az államtitkár nyilatkozata ellenére a kormány képviselői továbbra is a rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásról beszélnek. Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán az Origónak azt mondta, érkezett levél Brüsszelből, amely érinti a rezsicsökkentést. "A magyar kormány azonban kitart a rezsicsökkentés mellett és megvédi azt" - mondta. Szerinte a kormány jól feltételezte, hogy "számítanunk kell Brüsszel és a piaci szereplők rezsicsökkentést támadó újabb lépésére".
Fónagy János szerint az oligopol pozícióban lévő multinacionális nagyvállalatok állnak a támadások hátterében, akiknek a megvan a tisztes üzleti eredményük a magyarországi tevékenységükön. Arról nem beszélt, hogy csak az eddig is veszteséges lakossági energiellátást érti-e tevékenységen vagy minden egyebet is.
Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalásán még dolgoznak, a parlament a bizottsági levél hatására előbb, már október közepén tárgyalja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot. Így november elsejétől az éves szinten 20 százalékos csökkentés életbe lép, az intézkedés gazdasági háttere a 2014-es költségvetésben biztosított.
A közműszolgáltatásról szóló törvény előkészítése még tart ez az ágazati törvényeket egységes rendszerbe helyezi és kimondja, hogy Magyarországon a természetes monopóliumot képező szolgáltatások - víz, villany, gáz, távfűtés -, illetve az egyéb fontos közérdeket jelentő szolgáltatások zömmel állami vagy önkormányzati tulajdonba kerüljenek és ezeket a tevékenységeket nonprofit módon kell a jövőben végezni.
Ismertetése szerint ez nem azt jelenti, hogy a cégek ezután nem vállalatszerű gazdálkodást folytatnak, hanem azt, hogy a keletkező nyereségüket nem fizetik ki osztalékként, hanem a szolgáltatás működtetésére, fenntartására és fejlesztésére fordítják.
Az első igazi nonprofit energiacég az MVM lehet: kiszivárgott hírek szerint az elmúlt évek vaskos profitja után, jövőre mínuszba csúszik majd az állami cég adózás utáni nyeresége.