Sem az áfa, sem a jövedéki adó nem alkalmas arra, hogy luxustermékekre kivethető kulcsot építsenek bele, így marad a harmadik út: egy teljesen új adót vezet be a kormány. Egyelőre nagy kérdés, hogyan határozzák meg, hol kezdődik a luxus. Óriási bevételeket kár várni az új adótól. Ha csak kicsit lesz drágább a nercbunda, sok pénzt nem hoz az adó a büdzsébe, ha sokkal drágább lesz a nercbunda, megveszik külföldön, és még az eddigi adót is bukjuk.
35 százalékos adót vetnek ki a luxustermékekre – a héten erről dönthet a kormány. Mivel azonban ezt sem megemelt áfakulccsal, sem a jövedéki adón keresztül nem lehet megoldani, várhatóan egy teljesen új adó bevezetését jelenthetik be. A luxusadóból nem várható óriási bevétel, de kommunikációs szempontból jól jöhet.
A kormány régóta kacérkodik azzal, hogy különadót vessen ki a luxustermékekre, tavaly Matolcsy György gazdasági miniszter még egy új, 30 százalék feletti áfakulcsban gondolkodott, ötlete azonban visszapattant az Európai Bizottságról.
David Boubil, a bizottság adóügyi szóvivője akkor az Indexnek azt mondta, bár uniós szinten is zajlik az áfáról, a szabályok átalakításáról szóló vita, a hatályos irányelvek nem teszik lehetővé egy az általános áfakulcs feletti kulcs kivetését.
Jelenleg ugyanis az a szabály az EU-ban, hogy egy általános kulcsot lehet kivetni, ez nálunk most 27 százalék. Ezenkívül csak néhány alacsonyabb kulcsot lehet bevezetni, de – néhány speciális helyzettől eltekintve – egyik kedvezményes kulcs sem lehet alacsonyabb 5 százaléknál: nálunk egy 18 és egy 5 százalékos kedvezményes kulcs él. Az általános kulcs feletti luxuskulcsra viszont egyáltalán nincs példa az unióban.
Logikus ötlet lehetne úgy kijátszani ezt a szabályt, hogy megemeljük az általános áfakulcsot mondjuk 35 százalékra, azt kinevezve luxusáfának, és a luxustermékek kivételével minden másra bevezetnénk egy alacsonyabb kulcsot.
Az adóharmonizációs törekvések az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az unióban. Az áfakulcsok összehangolása is része az egységes piacnak, itt azonban a magasabb kulcs azért kevésbé érdekes, mert a fogyasztás elszívását az aránytalanul alacsony kulcsok szolgálják: egy autó, de már egy értékesebb műszaki cikk vásárlásánál is könnyen megérheti a határ túloldalán vásárolni, ha komolyabb eltérés van a forgalmi adóban. A szabályozás ezért elsősorban erre koncentrál.
Csakhogy a gyakorlatban az irányelv meghiúsítja a trükközést, az EU ugyanis tételesen felsorolja, milyen termékekre lehet kivetni alacsonyabb kulcsot. A termékkör viszonylag széles – élelmiszertől a hajvágáson át a gyógyszerekig sok termék adója csökkenthető –, de nem elég széles ahhoz, hogy minden fontos, a mostani általános kulccsal adózó termékre kiterjesszük: emiatt egy ilyen húzás brutális drágulást hozna a hétköznapokban.
Felmerült a találgatások között az is, hogy egy új, luxustermékekre kivetett adót esetleg a jövedéki adók közé lehetne bepasszírozni, de az EU itt is szűk lehetőségeket hagy. Jövedéki adót csak dohánytermékekre, alkoholra, üzemanyagra lehet kivetni, komoly szabályozói feladat lenne ezekbe a kategóriákba betenni a luxustermékeket. Lehetne persze azon gondolkodni, hogy az alkoholtartalmú parfümök beférhetnek-e az alkoholok közé, de igazi eredményt, jelentős bevételeket aligha jelentene, ha a jövedéki adózásban sarcolnák a luxust.
A mostani költségvetési tervben egyébként még nem számolnak a luxusadóval, és jól látszik, nagyjából az áfából és a jövedéki adókból is az ideihez hasonló bevételt vár a kormány. A jövedéki adónál legfeljebb a legális cigarettavásárlás visszaesése okozhat némi csökkenést.
Nem tartja valószínűnek Farkas Gábor, a PwC Magyarország adójogi szakértője sem, hogy a kormány a fentebb emlegetett áfa- vagy jövedéki szabályok alakításával vetne ki adót a luxustermékekre.
A legnagyobb esélye szerinte annak van, hogy egyfázisú adóként vetnék ki a luxusadót. Ennek megfelelően vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatnának. Innentől a kérdés inkább már csak az, hogy pontosan mely termékeket érint, milyen értékhatártól kerül valami a luxusadó körébe.
Orbán Viktor és Varga Mihály nyilatkozataiból ez részleteiben nem derült ki, csak annyi, hogy nagyrészt ékszerek, nagy értékű autók, szőrmebundák kerülhetnek a célkeresztbe. Sejthető, hogy ha különadót vetnek ki, az emlegetett 35 százalékos új adó nem a 27 százalékos áfa mellett értendő, a luxustermékekre kivetett kulcs így tehát inkább 7-10 százalék között várható.
Hasonló adó egyébként jellemzően nincs az unióban, korábban például Belgiumban élt egy 8 százalékos kulcs a luxustermékekre, de ez azóta megszűnt, más országok pedig nem vetettek ki a fogyasztáshoz kapcsolódó luxusadót. Más országok főként inkább a jövedelemadóban és ingatlanadóval, vagyoni típusú adókon keresztül próbálják meg sarcolni a gazdagabbakat.
Az EU-ban egyébként sehol nincs 27 százalékos áfakulcsnál magasabb forgalmi adó, de világviszonylatban is dobogós helyezést érünk el a fogyasztás ilyen mértékű adóztatásával. A nálunk is honos áfaszámítási módszertant választó országokban a 25-26 százalékos adómérték világszerte a plafont jelenti, ettől csak lefelé térnek el az országok.
Farkas az Indexnek azt mondta, adótechnikailag érthető a luxustermékek megadóztatása, mivel az azt vásárló fogyasztók kevésbé árérzékenyek, kis drágulásra nem esik vissza drámaian a kereslet. Ezzel együtt ugyanakkor vigyázni kell az adó mértékével.
A magasabb jövedelmű rétegnek ugyanis nem jelent problémát, hogy például Szlovákiába ugorjon át megvenni egy luxusautót vagy drága karórát, ha ott lényegesen olcsóbban hozzájut. A túl nagy adó így könnyen visszaüthet, hiszen ha máshol veszik meg ugyanazt a terméket, amit nálunk vettek volna, még a 27 százaléknyi áfabevételtől is elesünk, vagyis konkrétan pénzt vesztünk az adó bevezetésével.
A fogyasztásra kivetett luxusadó egyébként jól illeszkedik a kormány adópolitikájába, az utóbbi években egyértelműen elléptünk a fogyasztás magasabb adóztatása felé, miközben a jövedelmeket terhelő elvonások csökkentek.
Ma a fogyasztás nemcsak az általános áfakulcs megemelésével adózik jobban, hanem a banki tranzakciós illetékkel és a telefonadóval is. A kormány célja, hogy minél jobban szélesítse az adózók körét, ráadásul ezek az adók viszonylag jól beszedhetők, könnyebb velük kalkulálni a költségvetés tervezésekor.
Két szempontból viszont problémás a magas forgalmi adó, egyrészt minél magasabb a kulcs, annál vonzóbb a csalás. Másrészt mivel a szegények jövedelmüket nagyobb arányban költik fogyasztásra, mint a gazdagok, a magas fogyasztási adók egykulcsos szja-val párosítva nehéz helyzetbe hozzák az alacsony jövedelmű embereket, és kedvezőbb helyzetbe a gazdagokat.
Orbánék állítólag éppen ezért szeretnék bevezetni a 35 százalékos kulcsot a luxustermékekre, ahogy a kormányfő korábban fogalmazott, a magasabb áfakulccsal „válna teljessé az adórendszer igazságossága”. Ezzel persze a legszegényebbek jobban nem járnának, legfeljebb a gazdagok előnyéből faragnának vissza valamennyit.
Hogy mennyit? Egyelőre nem lehet megmondani, de annyi biztos, a luxusadó kommunikációs szempontból fontosabb, mint a költségvetés szempontjából. Legutóbb Varga Mihály a Népszabadságnak adott interjújában is azt mondta, az adó kicsit csökkentheti a hiányt, de jelentős bevételt nem várnának tőle.