Több évtizedes tiltás után a grönlandi parlament csütörtöki döntése alapján lehetővé vált a kétmillió négyzetkilométeres, de csupán 56 ezer ember lakta sziget területén lévő ritkaföldfém-készletek feltárása – tudatta a Reuters.
A Dániához tartozó, de rendkívül nagy autonómiával rendelkező sziget – amely 1985-ben egy népszavazás nyomán lényegében kilépett az EU elődjét jelentő Európai Gazdasági Közösségből – ezzel Kína után a világ legfontosabb forrásává válhat azon ritkaföldfémeknek – a periódusos rendszer úgynevezett lantanida-csoportjába tartozó anyagoknak –, amelyek a számítógépek chipjeibe, telefonok akkumulátoraiba szükségesek. Ezeknek 95 százaléka ma kizárólag Kínából származik, és ez a fölény egyre nyomasztóbbá válhat a század során.
Ezen segíthet a grönlandi döntés, bár könnyen lehet, hogy a havas sziget déli részén lévő források kitermelésében is Kína fogja játszani a főszerepet. „Grönland széles körben tájékozódik, mindenkivel együttműködünk, aki kész velünk dolgozni" – közölte a sziget közlekedési és infrastruktúráért felelő minisztere. Jens B Frederiksen egyértelművé tette, hogy Kína minden további nélkül partner lehet a kitermelésben, még akkor is, ha ezzel Grönlandnak le kell mondania Dánia évenkénti hárommilliárd koronás (118 milliárd forintos) támogatásáról is.
Kína mellett a másik jelentős szereplő megintcsak nem Dánia, és nem is az EU más tagja, hanem Ausztrália. A Greenland Minerals and Energy (GME) vállalat, amely a kutatásokba már többmillió dollárnyi összeget fektetett, azt ígéri, hogy a ritkaföldfémek mellett meginduló uránkitermeléssel évi 180 millió dollárhoz juttathatja a sziget költségvetését. (Az egy főre eső GDP-ben Grönland így sem áll rosszul, eléri a 37 ezer dollárt, ami a magyar mutató duplája.)
A kitermelés törvényi akadálya eddig az volt, hogy a szigeten 25 éve törvény tiltja a radioaktív anyagok, így az urán kitermelését, márpedig a ritkaföldfémek kitermelésével Grönlandon óhatatlanul urántartalmú föld is a felszínre kerül. A csütörtökön megszavazott döntés értelmében mostantól lehetőség lesz az urán kitermelésére is, amely egyúttal a riktaföldfémek bányászatának jogi alapját készíti elő.
Dánia 1979-ben adott autonómiát a szigetnek, ezt 2009-ben tovább bővítették, megadva a rendelkezési jogot Grönlandnak a sziget ásványkincsei felett is. Igaz, Nuuk és Koppenhága között még vita támadhat abban, hogy ezután a sziget önállóan exportálhatje-e az uránt vagy ehhez Dánia hozzájárulása szükséges. A dán fél szerint Grönlandnak mindenképpen igazolnia kell, hogy az uránexport nem járul hozzá az atomfegyver terjedéséhez. A sziget parlamentje nem ismeri el a kérdésben a dán fennhatóságot, de arra hajlandónak mutatkozott, hogy minden egyes uránügyletről informálja Koppenhágát.