Hiába szabályozza már uniós direktíva is a kérdéskört, az európai kis- és középvállalkozások több, mint 350 milliárd eurónyi adósságot – az összes tranzakció három százalékát – kényszerültek leírni idén a késedelmes fizetések miatt.

A céges számlafizetési helyzet összességében tovább romlott, jellemző, hogy az északi, skandináv országok jobban, a déliek pedig rosszabbul teljesítenek - mondta sajtótájékoztatóján Majorosi Gyöngyvér az Intrum Justitia cégcsoport értékesítési igazgatója, aki cég által készített európai fizetési kockázati index iparági elemzését ismertette. A felmérés rámutatott arra is, hogy követelések behajtásának valószínűsége idővel tovább csökken, a két évnél hosszabb ideje kint levő összegeknél ez például alig haladja meg a 10 százalékot.

A kutatás szerint tavaly európai szinten az egészségügyben emelkedett a legmeredekebben a veszteségként leírandó követelésállomány aránya, hiszen 7 százalékos növekedéssel már 3,5 százalékot ért el, de a legrosszabb helyzetet mégsem itt mérték, hanem a szolgáltatói szektorban, ahol ennek aránya 4,5 százalék körül alakult. Ugyancsak az átlagnál rosszabb a helyzet az építőiparban, a médiában és az oktatási szektorban. Ezzel szemben a közüzemi szolgáltatóknál, valamint a szállítási és a gyártó ágazatban valamivel jobb a helyzet.

Az EU idén nyár óta direktívával szabályozza a késedelmes fizetéseket; ez többek között meghatározza, hogy az állam 30, míg a vállalatok 60 nap alatt fizessenek egymásnak. Egyelőre mindössze 9 állam vezette be az új szabályozást, például Németország és Belgium továbbra sem, a 30 napos fizetési határidőt pedig mindössze 2 állam teljesíti - itthon átlagosan 55 nap alatt fizet a kormányzat.