Ördögi körben rekedt Kelet-Európa jelentős része, a rossz gazdasági teljesítmény ugyanis a reformok leállásához vezetett, ez viszont tovább rontja a növekedési kilátásokat – írja az EBRD idei átalakulási jelentésében. A gazdaságpolitikai ügyetlenkedésben élen jár Magyarország is.
A fokozott állami beavatkozás miatt hat gazdasági területből három esetén rontott Magyarország értékelésén a szervezet. Ezek a következők:
Az első két területen főleg a rezsicsökkentés és az ahhoz kapcsolódó teljes politikai kiszámíthatatlanság miatt rontották Magyarország megítélését. A három másik értékelt területen (kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás) változatlannak látják az itthoni helyzetet.
A magyarországi gazdasági és politikai folyamatok nagyon nyugtalanítóak
– hangsúlyozta a jelentés mai bemutatóján Erik Berglof. Az EBRD főközgazdásza emellett az Ukrajnában zajló gazdasági folyamatok adott hangot aggodalmának.
Most volt először 1994 óta, hogy az EBRD több területet rontott, mint javított (a három magyar és a két szlovák országindex-leminősítéssel szemben egy horvát és egy tadzsik felminősítés áll, így az egész térség nettó egyenlege mínusz kettő). Ezért az EBRD szerint felmerül, hogy talán már meg is állt a régió átalakulási folyamata.
Idén várhatóan csak 2 százalékkal nő az EBRD által értékelt harminc ország GDP-je, ami (2009-et nem számítva) másfél évtizedes mélypont. A mostani tendenciák alapján az EBRD is lehet, hogy a keleti országok soha nem érik el a nyugat-európai életszínvonalat – és csak a közép-kelet-európaiak haladják meg húsz év múlva az EU-átlag 60 százalékát.