Megrázó erejű kormánypárti kampánybeszédet tartott Matolcsy György a jegybank szakmai konferenciáján. Amellett, hogy lelkesen gratulált saját magának, a kormánynak és a közönség soraiban ülő bankvezetőknek a növekedési hitelprogram sikere miatt, a magyar kormány gazdaságpolitikáját is világtörténelmi sikerként könyvelte el.
Nem óvatoskodott a minősítésekkel Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, amikor a növekedési hitelprogram sikeréről szólt beszédében egy szakmai konferencián. Néhány jelző, amit a vállalkozási hitelek felpörgetését célzó programmal kapcsolatban használt:
De mi tette lehetővé ezt a hatalmas, átütő sikert? Matolcsy szerint nem más, mint a 2010-es, kétharmados kormányváltás. „Először is a 2010-ben indult gazdaságpolitikai fordulatot kell megneveznem, mint szövetségest” – utalt saját nemzetgazdasági miniszteri tevékenységére Matolcsy.
„Magyarország választott 2010-ben, és az unortodox gazdaságpolitikát választotta”, mondta Matolcsy, hozzátéve, ez politikailag is siker, hiszen az EU-ban 28-ból 19 kormány megbukott a hagyományos gazdaságpolitika miatt.
Ezekért kaptunk hideget-meleget, csipklődést és rugdosódást.
Az unortodox gazdaságpolitika abban tér el a hagyományostól, mondta Matolcsy, hogy megszorítások helyett a tehermegosztásra épül. Ezzel a strukturális reformokat anélkül valósította meg a magyar kormány, hogy megingatta volna a politikai stabilitást.
Engedjék meg, hogy ne soroljam fel az összes, a kormányt alátámasztó makroadatot,
kezdte a kormánytól elvileg független MNB elnöke, de azért sorolni kezdte a kormány eredményeit. Állítása szerint „mindannyian tudjuk”, hogy a kormány megállította, majd csökkenő pályára állította az államadósságot és azon belül is a devizaadósság arányát. Sőt, „az összes államadóssággal kapcsolatos trendet meg tudta fordítani”.
Matolcsy szerint a kormány Magyarország több évtizedes dilemmáját is képes volt feloldani. Eddig mindig az egyensúly vagy növekedés között kellett választania a mindenkori kormányoknak. Mostanra viszont ez a múlté, mivel egyszerre van egyensúly és növekedés. Mégpedig „fenntartható egyensúly és fenntartható növekedés”. És „a strukturális reformok is termőre fordultak”. Ezzel „egyértelművé vált a növekedési fordulat”.
Matolcsy szerint „most már mindenki elismeri, amiben a kezdetektől bíztunk”: fenntarthatóvá vált az államháztartás, és az ország külső pozíciója is javult a folyó fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet miatt.
Az egész siker kulcsa azonban a jegybank elnök szerint az egykulcsos adórendszer, ami „mellett ki kell állni” (ezzel talán arra is utalt, hogy a kormánypárti kutatóintézet, a Századvég éppen ma reggel határolódott el saját, az egykulcsos szja-val szemben kritikus megállapításokat is megkockáztató kutatójától).
A fogyasztási szint fenntartásához és a megtakarítási szint növeléséhez is kellett az egykulcsos adó, mondta Matolcsy. Ez utóbbi különösen azért volt fontos, mert az szja-megtakarítással a megtakarítások állampapírokba mentek, így nőtt a magyar lakosság aránya az állampapír-állományon belül. Így aztán egykulcsos adórendszer nélkül ma nem lenne hitelprogram sem.
„Ha gazdaságtörténeti távlatból nézzük a magyar gazdaság- és monetáris politikát nézzük, akkor nem is értjük a kritikát” – ágyazta világtörténeti kontextusba saját munkáját a jegybankelnök.
Matolcsy szerint a világ nagy jegybankjai is unortodox monetáris politikát alkalmaztak a válság után. Ezért aztán "miért is lenne baj, hogy mi először a gazdaságpolitikában álltunk át az unortodox pályára, és csak utána a jegybanki politikában?"
A jegybankelnök tehát nem foglalkozik a kritikákkal, és egyértelművé tette, folytatják a növekedési hitelprogramot, és a kamatot is tovább csökkentik, mivel „tavaly augusztus óta mindig nekünk, azaz a monetáris tanács többségének volt igaza mindenben”.
Matolcsynak a bankokhoz is volt néhány vigasztaló, kedves szava. Többször utalt arra, hogy a siker közös, mivel a kormány és a családok mellett a bankok és a vállalkozások is részt vettek a növekedési hitelprogramban.
Igaz, közben megállapította, hogy eddig
be nem jelentett polgárháború folyt az állam és a piac között, de ennek lassan vége van,
mégpedig az állam megerősödésével.