Egyértelművé vált, hogy szükséges egy jogegységi határozat meghozatala a devizahiteles szerződések ügyében – indokolta közleményében a Kúria a jogegységi eljárás megindítását. Most kikerült a legfelsőbb bíróság honlapjára az indítvány, amiből kiderül, pontosan miben is akarja eloszlatni a homályt a testület.

A Kúrián nagyon nagy volt a politikai nyomás az utóbbi hetekben ebben a kérdésben. Különösen azóta, hogy Varga Mihály bejelentette, a devizahitelesek kimentésével kapcsolatos kormányzati döntés annak függvénye, hogy mikor alakul ki egységes joggyakorlat a magyar bíróságokon.

Az indítványból kiderül, hogy a következő kérdésekre keresi a választ az eljárásban a Kúria:

• Forint vagy deviza a devizaalapú kölcsön?
• Érvényesek-e ezek a szerződések általában? (Ütköznek-e általában jogszabályba, felmerül-e, hogy önmagukban tisztességtelenek, van-e bennük „akarati hiba”, tehát megtévesztés?)
• Hogyan kellett tájékoztatnia a fogyasztót a banknak, és mi a következménye, ha ezt nem tette?
• Milyen lehetőségei vannak a bíróságoknak a jogsérelmek orvoslására?
• Mik a szerződések érvénytelenségének törvényi jogkövetkezményei? (Tehát mikor tehető érvényessé, mikor rendelhető el az eredeti állapot visszaállítása?)
• Érvénytelen-e az egész szerződés, ha van egy lehetséges érvénytelenségi ok? Ha csak részlegesen, akkor abból hogyan vonhatóak le a jogkövetkezmények?
• Hogyan látható át eléggé az egyoldalú szerződésmódosítás feltétele?

Lesz idő tanakodni, hiszen a Kúria elnöke, Darák Péter már korábban jelezte, hogy december 16-án ülésezik a polgári kollégium az ügyben. Viszont még akkor sem biztos, hogy végleges döntés születik.

Egy esetleges határozatnak viszont két dolog miatt is hatalmas hatása lehet. Egyrészt a most csúnyán széttartó bírósági gyakorlat egyesítése miatt, másrészt mert a kormányt újra lépéskényszerbe hoznák a devizahiteles mentőakcióval.