„Két lehetséges utat vázoltunk fel a horvát kormánynak” az INA jövőjéről – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy csütörtök közölt videóinterjúban, amelyben először beszél a horvát elfogatóparancsról is.

Az egyik a piaci modell, ami azt jelenti, hogy a vállalat a piac szabályainak és a gazdaság logikájának megfelelően tevékenykedik, és hosszú távú, értékteremtő modellt követ. A másik az állami tulajdoni modell, amelyben a döntések „rövid távú politikai célokat és közérdekeket követnek, nem pedig a vállalat hosszú távú érdekeit".

Arra a kérdésre, hogy meddig alkudozhatnak, azt mondta: „nem várhatunk a végtelenségig a horvátok döntésére”, ezért a Mol igazgatósága

már felhatalmazta a menedzsmentet egy esetleges értékesítés előkészítésére,

továbbá az INA-részvényekkel kapcsolatos minden lehetséges forgatókönyv áttekintésére.

Az INA sorsáról a horvátok döntenek, de „ha egy államilag működtetett vállalattá szeretnék alakítani” az INA-t, akkor a Mol ebben nem akar részt venni. „Felajánlottuk a horvát kormánynak, hogy ebben az esetben az európai normáknak megfelelően megvásárolhatják a részesedésünket”. Ha a horvátok ezt nem teszik meg, és nem is támogatják a Mol érdekeit szolgáló, piaci alapú működést, „akkor készek vagyunk eladni az INA-részvényeinket”.

 Az interjúban természetesen megkérdezték a horvát korrupciós vádakról és elfogatóparancsról is. Erre ezt mondta:

A magyar hatóságok 2011-ben indítottak egy vizsgálatot, majd egy újabbat 2012-ben, amely bebizonyította, hogy senki sem követett el bűncselekményt. A Horvátországban érkező jelentések alapján Magyarországon elvetették ezt az ügyet, és megtagadták a további nyomozást. Ez rám kötelező érvényű, és a magyar hatóságok döntése szerint járok el.

Arról is beszélt, hogy „nem könnyű sem nekem, sem a családomnak. Még a Molban sem könnyű megérteni, hogy mi is történik”. De megjegyezte azt is, hogy „ebben az üzletágban bizonyos országokban ilyen dolgok megtörténhetnek”.