A NAV feljelenti Horváth Andrást rágalmazásért, és visszautasítja a vádakat. A hivatal elnökhelyettese szerint Horváth valójában kockázatelemzőként dolgozott, nem adóellenőrként, és nem tudta tiszteletben tartani a hierarchiát. Kollégái gépéről dolgozott, miközben saját munkáival elmaradt, olyan dolgokat kutatott, amikhez nem volt köze. 60 ezer oldalnyi dokumentumra bukkantak a szekrényében.
„Kizárólag szakmai alapon közelítünk a NAV több mint 22 ezer munkatársát ért alaptalan vádakhoz” – ezzel a mondattal kezdődött az adóhivatal Széchenyi rakparti főépületében a Horváth András-üggyel kapcsolatos sajtótájékoztató. Varga Árpád, az adóhivatal elnökhelyettese azt mondta: „A feketegazdaság elleni harc komoly háború, elkötelezett katonákra van szükség.”
Elmondta: három hete, amikor az ügy kipattant, azt gondolta, hogy ezzel az egésszel semmi dolguk nem lesz addig, amíg a Horváth András-féle feljelentés nem kerül nyomozati szakaszba az ügyészségen.
További 15 nappal meghosszabbította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a feljelentéskiegészítés határidejét a volt NAV-ellenőr, Horváth András feljelentése ügyében – tájékoztatta a rendőrség csütörtökön a távirati irodát.
De szerinte a helyzet megváltozott, Horváthot feljelentik rágalmazásért. „Az ártatlanság vélelme megilleti a NAV-ot, még akkor is, ha nem mi vagyunk a legnépszerűbb szervezet az országban. Nagyon sokat árt az adómorálnak, hogy tényként kezeljük azokat az állításokat, amikkel Horváth rágalmazza a NAV-ot” – mondta.
Szerinte nem az a baj, hogy valaki felhívja a figyelmet arra, hogy csúnya dolog az áfacsalás, hanem az, ha valaki terjeszti, hogy olyan esetekről tud, amikor bizonyos adónyomozásokat leállítottak, miközben semmilyen tény ezekben a vádakban nem hangzott el.
Horváth András nem volt adóellenőr soha életében. Államigazgatási Főiskolát végzett. Egy olyan ügyet találtunk, amit az Átlátszó.hu-ra feltöltött 20 oldalas dokumentumból be tudtunk azonosítani. Ezen az ügyön 10 hónapig dolgozott, miközben pár nap alatt el lehetett volna készülni vele.
„Szekrénye kibontása után kiderült, hogy 60 ezer oldalt gyűjtött össze. Ő nemcsak a kijelölt gabonás üggyel foglalkozott, de összeszedte az összes kollégának az anyagait, és most ezekből dolgozik. Ügyes kolléga volt, a gabonás ügyben jó dolgokat szedett össze, több régi ügye mind a mai napig folyamatban van. Horváth azt nem értette meg, hogy a hivatali bürokratikus struktúra miatt ő nem utasíthat más ügyekben más megyékben dolgozó kollégákat. Ez egy hierarchikus szervezet, itt szolgálati út van. Itt törvényes eljárási út van. Hiába tudom, hogy valahol adócsalás van, ha nem tudom papírokkal bizonyítani, akkor nem megyek semmire” – mondta.
A NAV most azt vizsgálja, hogy mi volt Horváth számítógépén. „Nem a saját gépéről dolgozott, hanem a szobatársai gépéről, rengeteg dolgot megnézett, amihez semmi köze nem volt, viszont a feladatát, amit tényleg ő kapott, nem tudta megfelelően elvégezni” – rótta most fel Varga Horvátnak.
Elmondta, Horváth soha nem volt adórevizor a kiemelt adóigazgatóságon, kockázatelemző volt. A NAV büntetőfeljelentést tett ellene, azt viszont nem cáfolja, hogy a Horváth által leírt adócsalási technika és a be nem fizetett 1000 milliárdos összeg valós. „Miből lenne nekünk évente 400-500 milliárdos megállapításunk, ha nem ezekből az ügyletekből?”
„Nem hiszem el, hogy az elnök asszony megtagadja az egyedi eljárásokat igénylő vizsgálódások lefolytatását, ha egy jól előkészített és alátámasztott indoklást kap az asztalára” – mondta.
Az is elhangzott, hogy a kiemelt igazgatóság feladatait a megszüntetés után a megyei szintek a pénzügyőrökkel összefogva nagyon jól el tudják látni. A NAV sejti azt is, ki a titokzatos ellenőr, aki kiállt Horváth mellett. Egy jó kolléga volt, de előléptették, talán ekkor olyan feladatot kapott, amit nem kellett volna ráosztani. Lehet, hogy 2007 után ő mást szeretett volna csinálni, mint amit ráosztottak, és ezért lehet most sértett. De a NAV már a másodfokú munkaügyi pert is megnyerte ellene.
Azt a NAV is elismeri, hogy az ellenőrök nagyon leterheltek, csak 4000 adórevizor van. A szervezeten belül sok a konfliktus a revizorok munkáját a jogszabályi környezetbe átültető jogászok és a megállapításokat aláíró főosztályvezetők között. Lehet, hogy vannak konfliktusok, amiket egyesek úgy értelmeznek, hogy leállították őket, de ezek az ügyek nem ezt jelentik.
Varga a vizsgálóbizottság felállítását nem nagyon támogatja. „Miről szólna a vizsgálóbizottság? Persze hogy van áfacsalás, de mit vizsgálna? A törvényes úton kell ezeket a kérdéseket vizsgálni. Sajnos a vizsgálóbizottság politikusokból áll. Tudnak olyan vizsgálóbizottságot mondani, aminek nem az volt a hangvétele, hogy egymásnak estek a pártok? Közeledik a kampány, megy a politikai hangulatkeltés” – magyarázta. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy az adóhivatali dolgozók nem kapnak jutalékot a megállapított adóhiány után, ez a korábban elhangzott vád tehát nem igaz.
A NAV szerint minden adóellenőrzés adatait rögzítik, az információk legyűjthetők, elemezhetők. Így könnyen ellenőrizhető, hogy a NAV által elrendelt vizsgálatokat ténylegesen lefolytatták-e, azok milyen fázisban, milyen eredménnyel zárultak, mi volt a szankció. A kiemelt ellenőrzési területekre vonatkozóan hetente, más területeken havonta készülnek statisztikai kimutatások. A belső vizsgálatot is ezek alapján tudták gyorsan elvégezni.
A Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán működő szervezeti forma a NAV szerint túl kötött volt, ezért szűnt meg. Arról viszont szó sincs, hogy a központosított ellenőrzés eltűnt volna az adóhatóság eszköztárából, ezeket a feladatokat átvették más szervezeti egységek.