Orbán Viktor és Varga Mihály is az Állami Számvevőszékre mutogat. Szerintük a Domokos László vezette szervezet a legalkalmasabb arra, hogy megvizsgálja a NAV-ot – ezt egyébként évről évre rutinszerűen meg is teszi. Csakhogy az ÁSZ az adóhivatallal önmagában nem, csak a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor foglalkozik, akkor sem mindent kimerítő részletességgel. Egyébként meglepően sok szabálytalanságot találtak még így is.
Az adócsalóknak börtönben van a helyük, de csak az Állami Számvevőszék és a rendőrség elemzése után érdemes NAV-vizsgálóbizottságot felállítani, szólalt meg Orbán Viktor a parlamentben először azóta, hogy az ezermilliárdos áfacsalásról szóló történet elindult.
Noha a Fidesz ellenzékben jellemzően nem érezte korainak vizsgálóbizottságok felállítását a rendőrségi szakasz lezárása előtt – elég a Gyurcsány fantomcégét vizsgáló bizottságra vagy a kormányzati negyed ügyét vizsgáló bizottság ötletére gondolni –, ez most tulajdonképpen mellékes. Ha a kormány nem áll bele a történetbe, vagy legalább a szocialisták nem segítik, hogy létrejöjjön a bizottság, a bizottság nem fog létrejönni.
Érdekesebb lehet tehát megnézni, nagyjából mi várható az Állami Számvevőszéktől. Nem Orbán az első, aki ebben az ügyben az ÁSZ-vizsgálatára szorítkozna, korábban Varga Mihály is őket emlegette, sőt maga a számvevőszék is vizsgálatot ígért.
Igaz, nem azonnali vizsgálatot, mivel, „az ÁSZ nem tűzoltóság”, és „nem megy szirénázva” a helyszínre, ha tűz van. Van az éves terv, az alapján haladnak. Az idei évre ugyan már nem fér be, de jövőre mindenképpen előveszik a NAV-ot is, mint ahogyan tették azt idén is, közölte az egykori fideszes Domokos László vezette Állami Számvevőszék.
Közleményükben azt írják, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt általában a zárszámadás ellenőrzésénél veszik elő, és hogy így lesz jövőre is.
Csakhogy a zárszámadás ellenőrzésekor az ÁSZ elsősorban azt vizsgálja, hogy sikerült-e rendben végrehajtani az előző évi költségvetést, tartotta-e a kormány a vállalásokat, megfeleltünk-e a konvergenciaprogramnak, teljesültek-e az adóbevételek, stb.
A NAV tulajdonképpen csak érintőlegesen kerül a képbe. Hogy mennyire érintőlegesen, azt jól jelzi, hogy az éves tervben, ahol egy oldalban kifejtik, mi lesz az ellenőrzés célja, és várható eredménye, az adóhatóságot még csak meg sem említik.
Ettől függetlenül azonban kétségkívül foglalkoznak vele, az idén a tavalyi évről elkészült több mint százoldalas dokumentumban néhány oldal jut a NAV-nak is. Hosszas, mindenre kiterjedő átvilágításra azonban itt nincsen tér. Az áfa kifejezés például mindössze hétszer szerepel, akkor is csak mint befolyó bevételt említik, az áfacsaló láncolatokról, kiemelt adózókról, a csalók üldözéséről közvetlenül nem esik szó.
Az ellenőrzés többször a hivatal éves jelentéséből idéz, összeveti a számokat az előző évivel, néhol megjegyzéseket tesz. A jelentésnek a hivatallal foglalkozó része nagyrészt a NAV informatikai rendszerén rugózik, megállapítják, hogy már kicsit jobb, mint előző évben, de még mindig lehetne jobb, például össze lehetne hangolni a Kincstár rendszerével.
Egyébként figyelemre méltó: annak ellenére, hogy milyen kevés szó esik a hivatalról és mennyire kevés tér volt a vizsgálatra, milyen sok furcsaság kerül elő már a tavalyi jelentésben.