Csányi Sándor szerint indokolatlan, hogy kiemelten foglalkoznak a devizahitelesekkel, sosem voltak miniszterelnöki ambíciói, és a Molnak alapvetően nem célja az INA eladása – derül ki az OTP elnök-vezérigazgatójával készített interjúból, amely a Forbes csütörtökön megjelenő decemberi számában található. 

A politikával kapcsolatban azt mondta az üzletember, hogy:

Elég régóta dolgozom, de soha nem akartam hatalmat szerezni, csak jó üzleteket kötni. Legfeljebb itt-ott lobbiztam ennek érdekében, de nem mentem bele soha a politikába. Miniszterelnöki ambícióim soha nem voltak. Az igaz, hogy voltak olyan időszakok, amikor néhányan megpróbáltak rábeszélni: legyek különböző formációk zászlóvivője. Volt, amikor azonnal, máskor kis gondolkodás után, de mindig nemet mondtam.

Az INA kapcsán azt mondta:

korrektek akarunk lenni, tudjuk, hogy Horvátország számára ez egy meghatározó vállalat, a nemzeti identitás része, ezért ajánlottuk fel a horvát államnak, hogy vásárolja vissza. Ez mindkét fél érdekeinek megfelelne. Ugyanakkor azt is tudom, hogy egy államnak nem könnyű egy ilyen befektetést menedzselnie. Ha nem akarják, vagy nem tudják megvásárolni az INA-részesedésünket, akkor harmadik félnek kívánjuk felajánlani.

Csányi Sándor arról is beszélt, hogy ebben az esetben a Mol új befektetések után néz, de a lehetőségeket „nem ebben a régióban keresik”. A vállalkozó tisztességes versenyre számít az állami támogatással épülő Takarékbankokkal:

Egy vethetne fel aggályokat: ha mesterséges eszközökkel átterelnének oda ügyfeleket. Ha a szabad bankválasztást megszüntetik, és kötelezővé teszik a Takarékbank megbízását. De ennek semmi jelét nem látom. Sőt az állami illetékes, akivel beszéltem, nem vázolt ilyen elképzelést.

A takarékszövetkezeti rendszer átalakításáról azt mondta:

Egyetlenegy dolog van, ami számomra is meglepő. A tulajdonnal való szabad rendelkezés jogának korlátozása.

A devizahitelesekkel kapcsolatban Csányi megjegyezte, hogy szerinte az a baj az állami kommunikációval, hogy amiatt egyre több olyan nem fizető adós van, akiknek nem a fizetőképességükkel, hanem a fizetési hajlandóságukkal van a gond.