Az Európai Bizottság szerint sértik az uniós jogot a Déli-Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai országgal, köztük Magyarországgal - írja az MTI. A bizottság szerint az egyezményeket alapjaiban újra kell tárgyalni.
Az uniós ügyekkel foglalkozó portál, az Euroactiv idézte Klaus-Dieter Borchardt, az Európai bizottság energiapiaci hivatalának igazgatóját, aki az Európai Parlamentben beszélt erről. "A bizottság megvizsgálta ezeket a kormányközi megállapodásokat, és arra a következtetésre jutott, hogy egyike sincs összhangban az uniós joggal" - mondta Borchardt.
Brüsszel emiatt hozta az érintett országok - Bulgária, Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - tudomására, hogy kötelességük kérni Oroszországtól a kétoldalú kormányközi megállapodások újratárgyalását, hogy összhangba hozhassák őket az uniós joggal. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor az érintett országoknak fel kell mondaniuk a kétoldalú egyezményeket.
Klaus-Dieter Borchardt szerint a kétoldalú megállapodások alapján nem épülhet meg és nem is helyezhető üzembe a Déli Áramlat. Ha az érintett országok nem tárgyalják újra az egyezményeket, az Európai Bizottságnak vannak eszközei ahhoz, hogy kötelezzék őket erre - mondta.
Borchardt három problémát említett a megállapodásokkal kapcsolatban. Először is felül kell vizsgálni az úgynevezett tulajdonosi kör "kötetlen" szabályait. Az orosz Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést hátrányok nélkül, a Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is.
Azt nem tudta megmondani, hogy ezeket a megállapodásokat összhangba lehet-e hozni az uniós joggal, de közölte, hogy még abban az esetben is, ha sikeresen zárulnak a tárgyalások, időbe telik, amíg a Déli Áramlat építése összhangba kerül az uniós joggal. Ez szerinte akár két évet is igénybe vehet. A gázvezeték nem fog működni az EU területén, amennyiben ez nincs összhangban az uniós energiapolitikát szabályozó joggal - közölte.
Az Euractiv szerint a bizottság állásfoglalása Bulgáriát és Szerbiát hozza kellemetlen helyzetbe: az előbbiben tavaly áprilisban, az utóbbiban tíz nappal ezelőtt kezdődött a gázvezeték építése, miközben tudomásuk volt róla, hogy Brüsszel törvénytelennek tartja a megállapodásokat.
A Déli Áramlat nemzetközi gázvezeték a Fekete-tenger alatt, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül szállítja majd az orosz gázt Nyugat-Európába. A befektetés összértéke több mint 16 milliárd euró. Az Ukrajna megkerülésével orosz gázt az európai piacra szállító Déli Áramlatot előreláthatólag 2016-ban helyezik üzembe. A gázvezeték 2018-ra éri el teljes kapacitását, akkor évi 63 milliárd köbméter földgázt lesz képes eljuttatni az európai fogyasztókhoz Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia és Ausztria területén az olaszországi elosztó terminálhoz vezető nyomvonalon. A Gazprom a múlt kedden közölte, hogy a Déli Áramlat magyarországi szakaszának építése 2015 áprilisában kezdődik.