Eddig alig 74 ezer mikrovállalkozó választotta a katát (kisadózó vállalkozók tételes adója). Pedig ez az adózási forma egyszerű és rugalmas, kevés az adminisztráció, és adózni is kevesebbet kell.
Azoknak a vállalkozóknak, akiknek az éves bevétele nem éri el a 6 millió forintot, érdemes megfontolni a belépést a katába – mondja az NGM.
Nincs még egy olyan adózási mód vagy forma Magyarországon, ami ilyen minimális közteherviselési kötelezettséget jelent. Gyorsan kell dönteni, még idén!
Éves 6 milliós bevétellel számolva például egy evás mérnök majd másfél millió forintot, egy átalányadózó fodrász több mint 720 ezer forintot spórolt volna idén, ha a katát választotta volna, legalábbis ezt számolták ki a minisztériumban.
A katás vállalkozó a könyvelésre kifizetett költséget is megtakaríthatja, mivel adóügyeit, önállóan, saját maga is el tudja intézni. A kisadózóknak évente egyetlenegy – pár soros – bevallást kell beadniuk. Sőt jövőre már nyilvántartást sem kell vezetniük, ha a bevételeikről az összes nyugtát vagy számlát megőrzik, és azokból egyértelműen megállapítható a bevétel megszerzésének időpontja is.
A katát választóknak érdemes megfontolni az alanyi mentességet az áfában, hiszen így lesz ténylegesen minimális az adminisztráció: mindössze egyetlen bevallás február 25-én. Az a vállalkozó, aki jövőre alanyi mentességet szeretne az áfában, vagyis nem szeretne áfa bevallást készíteni, annak az adóhivatalnál december 31-ig kell ezt jeleznie.
A kata feltételeinek megfelelő vállalkozó bármikor, év közben is dönthet úgy, hogy a katát választja. Az sem probléma, ha év közben kiderül, hogy mégsem a kisadózás a legjobb forma. Csak ezt a döntést be kell jelentenie. A bejelentés hónapjának utolsó napjával a vállalkozó kisadózói mivolta már meg is szűnik.
Nem gond az sem, ha a kisadózó bevétele végül meghaladja a 6 millió forintot: a 6 millió forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetni. A katás vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a nem főállású után pedig havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Mindezzel kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, sőt a szakképzési hozzájárulást is.