Elképesztően versenytorzító volna, ha az egészen aprócska Széchenyi Bank kimazsolázná a Raiffeisen nyereséges darabjait, és még a bankadót is megúszná – mondták az Indexnek banki szakértők. Egyelőre még csak egy pletykáról van szó, de sokatmondó lehet, hogy éppen a két jobboldali napilapban jelent meg a kiszivárogtatás. Az államnak nagyon sokba kerülne a dolog. Kacsa, őrültség, vagy tényleg ez jön?
A Széchenyi Bank venné meg az osztrák Raiffeisen magyarországi leánybankját – szellőztette meg az egyik jobboldali napilap, a másik pedig gyorsan meg is szerezte az apró magyar pénzintézet vezetőjének nyilatkozatát. A Raiffeisen Bank ma dönthet a magyar leányának sorsáról a Napi Gazdaság szerint. A kabinet a szerdai kormányülésen dönthet az ügyben, a vásárlást pedig akár már január közepén bejelenthetik.
Töröcskei István azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy "folyamatban lévő ügyletekről a megállapodás aláírásáig nem szokás nyilatkozni". Egy ügylet tehát folyamatban van, és mintha arra is utalt volna, hogy szerinte ezt alá is fogják írni. A kormányközeli napilap névtelen forrása szerint logikus is lenne az üzlet.
Töröcskei a T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelőn keresztül a Széchenyi Bank 51 százalékos tulajdonosa (a maradék 49 százalék az államé), de emellett az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója is. Töröcskeinek még rengeteg vállalatban van vagy volt érdekeltsége: tagja a Mol felügyelőbizottságának, az Equilor brókercég volt tulajdonosa, és vezette azt a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-t is, amely jelentős, 23,27 százalékos részesedéssel bír a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgépben (Töröcskei soha nem is tagadta, hogy személyes barátság fűzi Simicskához).
De honnan lehet pénze erre a Széchenyi Banknak, amely a legkisebb magyar bankok egyike? Nagyjából akkorának tűnik a két osztrák bank, a Raiffeisen és az Erste magyarországi fióktelepéhez képest, mint egy hangya két elefánt mellett. A három bank eszközállománya, ami azt mutatja, hogy gyakorlatilag mekkora vagyont kezelnek, mekkora a súlyuk a magyar gazdaságban, így nézett ki 2012 végén:
Hogy mekkora falat lenne a magyarországi Raiffeisen a Széchenyi Banknak? A Raiffeisen 111-szer annyi vagyont kezel, és 93-szor annyi betétet helyeztek el nála, mint a Széchenyinél. A Széchenyi saját tőkéje nem csak hogy a Raiffeisen ötvennyolcada, hanem harmincszor kevesebb, mint amekkora veszteséget az osztrák pénzintézet magyar leánybankja elszenvedett 2012-ben. A Raiffeisen csak bankadóból többet fizetett tavalyelőtt (7 milliárd forintot), mint a Széchenyi tőkéje.
Itt van néhány fontosabb a legutóbbi nyilvános éves mérlegadatok közül:
| A bankok 2012-es adatai, millió forintban. | ||
|---|---|---|
| Raiffeisen Bank | Széchenyi Bank | |
| Eszközállomány | 2 119 587 | 19 628 |
| Betétállomány | 1 315 136 | 14 602 |
| Saját tőke | 110 269 | 1 913 |
| Nettó eredmény | -60 935 | -1 211 |
| Forrás: MNB | ||
A Raiffeisen (és néhány másik passzívabb bank is) évek óta gyakorlatilag szünetelteti banki tevékenységét, ezért elméletileg nem lenne baj, ha ezek olyan új tulajdonost kapnának, amelyek világosabb elképzelésekkel adnának irányt neki – mondta Gyurcsik Attila, a Concorde vezető elemzője. Szerinte az utóbbi idők szenvedése után most már ráférne egy nagyobb konszolidáció a magyar bankszektorra.
Gergely Péter, a BankRáció elemzője szerint iszonyatosan drága lenne a semmiből egy akkora fiókrendszert kiépíteni és olyan termékpalettát, valamint szakemberállományt létrehozni, mint ami a Raiffeisen rendelkezésére áll. Ezért elméletileg szerinte is lehet értelme egy ilyen felvásárlásnak – de csak akkor lát rá esélyt, ha az állam százmilliárdos nagyságrendű forrással szállna be az üzletbe.
A Raiffeisen nyereségesebb részeiből össze is lehetne rakni egy egészen életképes bankot is Gyurcsik szerint. De sok múlik azon, hogy milyen üzlet jönne létre. A Raiffeisen privátbanki részlege kifejezetten erős, a vállalati és a lakossági hitelezési üzletágánál viszont 28 százalék a nem teljesítő hitelek aránya, és az ingatlan projektfinaszírozás is hatalmas veszteségeket okoz.
Elméletileg semmi, gyakorlatilag csak találgatni lehet. A dolog azon múlik, hogy az esetleges új tulajdonosnak milyen tervei vannak a bankkal. Ami biztos, hogy a hiteleket nem engedik majd el, és a bankszámlaszámok sem fognak változni. A Széchenyi Bank alapítása óta a kisvállalkozók hitelezője próbált lenni, ebben viszont a Raiffeisen jellemzően nem volt túl erős. Ha viszont az új tulajjal az üzletstratégia is megváltozik, azt az ügyfelek is megérzik majd: mondjuk a folyószámla-vezetés megdrágulhat, de akár olcsóbb is lehet. Mindenesetre ha a Széchenyi Bank egyszer megszerzi a Raiffeisent, akkor bizonyára nem az lesz a célja, hogy a lakossági üzletágat leépítse vagy meggyengítse.
Adott esetben a kis magyar bank csak azokat az elemeket mazsolázhatná ki a Raiffeisen portfóliójából, amelyekre alapozva jövedelmezően működhetne tovább, vagy esetleg abban állapodhatna meg az osztrákokkal, hogy a rossz devizahiteleken keletkező veszteségben osztoznának. Gyurcsik szerint ez utóbbira volt már példa a régióban: amikor a lengyel PKO megvette a svéd Nordea lengyel leánycégét, akkor megállapodtak abban, hogy felezik a veszteségeket.
De miért érné meg az osztrákoknak eladni a pénzintézet életképesebb részeit, a veszteséges részeket pedig megtartani? Ez Gyurcsik szerint a leginkább ár kérdése, márpedig „van az az ár”, amiért akár még ez is megérné nekik. A Raiffeisen tehát lenyelné a veszteségei egy részét, például egy teljesen halott, csak a nem teljesítő hiteleket kezelő zombi bank formájában, egy másik részét viszont a vevő fizetné ki a vételárban.
Ha sikerül egy olyan üzletet kialkudnia a Széchenyi Banknak, amiben megszerzi a Raiffeisen ügyfél- és eszközállományának értékes részeit és a fizikai infrastruktúráját, de nem lenne az osztrák banknak jogi örököse, akkor gyakorlatilag kicselezné a bankadót. Ezt ugyanis a 2009-es mérlegfőösszeg alapján szabják ki, ami a Széchenyi elődjének, a SPE Banknak mindössze 2,1 milliárd forint volt.
Ez iszonyatosan problémás – mondta az Indexnek egy magát megnevezni nem kívánó banki szakértő. Ebben az esetben a sokszorosára hízó Széchenyi sokkal-sokkal jobb versenyhelyzetben lenne, mint a piaci versenytársai, akiket továbbra is fojtogatna a túlméretezett bankadó.
Megkerestük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is, ahol kérdésünkre azt válaszolták, hogy amennyiben engedélyezni kell majd az üzletet, akkor a versenytörvény 30. paragrafusának első két cikkelye szerint járnak majd el (ez a rész szabályozza a vállalati összefonódások engedélyezésének kérdéseit). De ha a GVH esetleg szemet hunyna efölött, akkor is ott van az uniós versenyjogi kérdésekben illetékes Európai Bizottság.
És honnan lesz pénze erre a parányi banknak? Ha nem egy százmilliárd forintos nagyságrendű állami tőkeinjekcióval – aminek eredményeként állami tulajdonba kerülne mind a Széchenyi, mind a magyar Raiffeisen –, akkor egy szintén hatalmas részvény- vagy kötvénykibocsátással. Arról viszont találgatni is nehéz, hogy kik azok a tőkeerős magyarországi üzleti csoportok, akik fantáziát látnának egy ilyen üzletben.
Arról nem is beszélve, hogy ha esetleg megint bajba jutna a Raiffeisen eszközeit öröklő magyar bank, akkor most már csak a magyar államtól várhatna segítséget. A válság után az osztrák Raiffeisen 137 milliárd forinttal sietett magyar leánybankja segítségére (a CIB, az Erste és az MKB ennél is többet kapott anyabankjától). Magyarország a válság idején a külföldi tulajdonosok miatt megúszta az állami bankmentést, ha viszont nőne a magyar tulajdoni hányad, annak arányában nőnének ennek kockázatai.
Nincs szerelmi viszony a magyar kormánnyal – mondta tavaly ősszel a Raiffeisen pénzügyi vezetője, és valóban: a magyar kormány sem szereti a külföldi tulajdonú magyarországi pénzintézeteket. Kormánypárti képviselők többször is jelezték, hogy szeretnék, ha 50 százalék lenne a „magyar” tulajdoni hányad a bankrendszerben. Matolcsy György, a kormánytól elvileg független Magyar Nemzeti Bank elnöke a közelmúltban arról beszélt, hogy akár négy külföldi nagybank is kivonulhat a következő másfél évben, és szerinte a helyzet megoldását az jelentené, ha új magyar bankok vennék át a helyüket.
A Raiffeisen már hivatalosan is jelezte, hogy fontolgatja az ország elhagyását. Magyarországi vezérigazgatója, Heinz Weidner szerint a magas bankadók miatt nem tudják megtermelni Magyarországon azt a nyereséget, amit a befektetők elvárnak, ezért vevő híján nincs más választásuk, mint lassan elsorvasztani itthoni jelenlétüket.