Több adósságunk lesz jövőre, és ennek nagyobb része lesz forintban. A tavalyi számokat csúnyán alultervezték. Töröcskei Istán nem mondta el, hogy mit szól a Raiffeisen üzlet sorsához.
Semmilyen szempontból nem szeretném ezt kommentálni; erről gyakorlatilag nem beszélünk
–mondta Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ elnöke, és egyben a Széchenyi Bank tulajdonosa az (egyelőre?) kútba esett Raiffeisen-felvásárlással kapcsolatban. Ez nem is teljesen meglepő, hiszen a csütörtökön az NGM-ben megtartott sajtótájékoztatón nem banktulajdonosi, hanem államadósság kezelő vezetői minőségében vett részt.
A tavalyinál összesen kevesebb hitelt vesz fel idén az állam, új hitel viszont több lesz; és még nagyobb részét finanszírozzák majd forintból – mondta Borbély László, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta, most már a devizahitelek egy részét is forintból újítjuk meg, a hiányt pedig teljes egészében forint államkötvények kibocsátásából fizetjük.
A lényeg:
Összesen 985 milliárd forintot kell bevonnia a magyar költségvetésnek idén az ÁKK tervei szerint, ami a jelenlegi GDP 3,2 százaléka.
| Finanszírozási igény alakulása (milliárd forint) | |||
| 2013 terv | 2013 tényleges (előzetes) | 2014 terv | |
| Központi költségvetési deficit | -834 | -979,8 | -962 |
| TB-alapok egyenlege | 0 | -4,9 | 0 |
| Elkülönített alapok egyenlege | -7 | 50,5 | -23 |
| Központi kormányzat pénzforgalmi hiánya | 842 | -934,2 | -985 |
| EU-transzferek egyenlege | 223 | -296,6 | 0 |
| Teljes nettó finanszírozási igény | -619 | -1230,8 | -985 |
Az év során 5961 milliárd forintnyi adósságot kell törleszteni az államnak, amit – az eddigiekhez hasonlóan – új hitelek felvételével fognak elérni. Ebből forinthitel 4365 milliárd forint, devizahitel pedig egy 1596 milliárd forintos tétel.
A tervek szerint ezért bruttó 6902 milliárd forint hitelt vesz fel a magyar állam, amiből forint államkötvény- és kincstárjegy 5550 milliárd forint lesz, devizakötvény és - hitel pedig 1352 milliárd forint. Ennek a nagy része a korábbi hitelek törlesztésére megy; tavaly összesen 7379 milliárd forintnyi hitelt vettünk fel.
Ami ebből új hitel, az 942 milliárd forint – ebből kell fedezni a hiányt. Ez több, mint a tavalyi 690 milliárdos nettó növekedés (tavaly 1157 milliárd forintot törlesztettünk az IMF felé, idén pedig 594 milliárdot fogunk a terv szerint).
A külföldiek forintállampapír-állománya lényegében szinten maradt, az államadósság növekedést így a magyar lakosság adta már tavaly is – mondta Borbély. A lakosság állománya most már az 1900 milliárd forintos szint felé halad, ennek a nagy része, nagyjából 1250 milliárd forint éven belüli forintadósság.
Egyébként látszik, hogy a tavalyi számokat a tervekhez képest alultervezték. A tervek szerint ugyanis 5986 milliárd forintnyi adósságot adtak volna el összesen, ehelyett 7379 milliárdot adtak el. Az érv az volt, hogy az olcsó kamatkörnyezetben érdemes a szükségesnél több pénzt bevonni, amivel a későbbi finanszírozást könnyítjük meg.
Tavaly átlagosan 2,8-szoros lefedettséggel tudták értékesíteni a magyar államadósságot (ennyivel több ajánlat érkezett a felajánlott mennyiségnél). A második félévben – főként az amerikai jegybank, a Federal Reserve monetáris szigorítása miatt – szétnyílt a hozamolló, tehát többet kell fizetnünk a befektetők hosszabb lejáratokon. Az MNB-kamatcsökkentés Borbély szerint ennek ellenére sikeres, mivel a rövid lejáratokon továbbra is estek a kamatok.