Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke egyszerre számít dicséretre Davosban az eurózóna megmentéséért és kritikára, azért mert túl keveset tettek eddig. Meglátása szerint gyenge és töredezett az eurózóna, ezért ő vigyázna a túlzott optimizmussal, leginkább csak a felmérés alapú statisztikákban állnak jól. Ugyanakkor deflációtól nem kell tartani, és amennyiben az egyes országok konszolidációja növekedésbarát tud lenni, akkor sokkal jobban alakulhat a jövő. Jelenleg az Egyesült Államok másfél évvel ezelőtti állapotát látjuk Európában - nyilatkozta az EKB elnöke a Neue Zürcher Zeitungnak.
Mario Draghi, EKB-elnök a jelenlegi helyzet értékelése kapcsán elmondta, hogy a válság végével kapcsolatban látnak biztató jeleket, de összességében sajnos továbbra is gyenge az eurózóna és nagyon egyenetlen a fellendülés. Ezek miatt ő vigyázna a túl optimista kijelentésekkel jelenleg. Ami viszont egyértelműen jó jel, hogy a most látott fellendülés immár nem csak az exportnak köszönhető, hanem kezd a belső keresletben is gyökeret verni. Nagyjából abban a stádiumban lehetünk, ahol az Egyesült Államok volt ezelőtt másfél évvel - idézi az EKB elnökét a Portfolio.
Bár a felmérés alapú statisztikáink erősnek mondhatóak, a kemény adatokban még nem tudunk kellően hosszan jól kinéző idősort felmutatni - mondta Draghi. Ahhoz, hogy a fellendülés jobban alakuljon, mint ahogy most látjuk, az országoknak növekedésbarát konszolidációt kellene csinálnia. Vagyis amellett, hogy tartják magukat a fiskális célokhoz, nem szabadna a növekedés szempontjából fontos szektorokat terhelniük.
Alacsonyabb folyó kiadásokra volna szükség, ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztését és a humán tőkébe való beruházást még tovább kéne növelni. Ezek kivitelezése csak strukturális átalakításokkal lehetséges és enélkül Európa nem tud visszatérni a fenntartható növekedés útjára.
Európa hosszútávú boldogulásához az Európai Központi Bank csak az árstabilitás biztosításával tud hozzájárulni, anélkül viszont nem is képzelhető el fenntartható növekedés. Ehhez rengeteg eszközünk áll rendelkezésre, amiből sokat már meg is mutattunk - mondta az elnök. Hitelesen erősítettük meg a forward guidance, azaz előre jelzett kamatpálya rendszerét, amikor novemberben rögtön reagáltunk az infláció alábukására. Elmondhatom, hogy nem látunk deflációs veszélyt az eurózónában, ugyanis az inflációs várakozások erősen horgonyzottak a középtávon - hangsúlyozta Mario Draghi.
Az OMT (Outright Monetary Transactions) kapcsán az EKB-elnök elmondta, hogy az nem nevezhető az egyes kormányok finanszírozására irányuló programnak. Egyrészt mert csak a másodpiacon vásárolnak rövidebb lejáratú kötvényeket, amiket nem is feltétlenül tartanak meg lejáratig, másrészt a szigorú feltételek már eleve biztosítják, hogy a programban résztvevő országok költségvetése rendben legyen.
A németek OMT-vel kapcsolatos aggályai Draghi véleménye szerint arra vonatkoztak, hogy az OMT végül emelkedett inflációhoz vezet, de erre egyelőre semmi jel nem utal. Sőt, a Németországgal kapcsolatos makrogazdasági kockázatok kifejezetten csökkentek a program bejelentése óta.
Az EKB stressz tesztjével kapcsolatban Draghi nem fél attól, hogy pánikot kelt, ha túl sok bank esetében állapítanak meg tőkehiányt. Véleménye szerint a pénzügyi szférában nagyobb transzparenciára van szükség és jobb látni a problémákat, mint a sötétben maradni.
Ezek feltárása meglátása szerint nem okozhat önmagában pánikot és muszáj megtudniuk, hogy kik a gyenge bankok. A gyenge bankok ugyanis nem hiteleznek és nekik ki kell lépniük a piacról, ezt nagyon komolyan vesszük - mondta az elnök. Mi már tanultunk Japán 1990-es években elkövetett hibáiból - hangsúlyozta Mario Draghi az EKB elnöke.