Közép-Kelet-Európa a válság előtti gyors fellendülését elsősorban a külföld által finanszírozott beruházásoknak köszönhette. A jövőben ezeket a beruházásokat főleg saját erőből kellene finanszírozni – írja a Pénzügyi Szemle Online Dombi Ákos tanulmányára hivatkozva.

A tanulmányból három következtetés is kiolvasható:

• A közép-kelet-európai országok 1995 és 2007 közötti gyors növekedését elsősorban a tőkefelhalmozás fűtötte, ami nem meglepő, tekintettel a régió viszonylag alacsony tőke/GDP hányadosára. A térség gyorsan pótolta a lemaradását, a beruházási ráta jóval meghaladta a fejlett gazdaságok mutatóit, ami megágyazott a stabil fellendülésnek.

Az ábrán a régió reál-GDP növekedési indexei láthatóak (1989=100):

• A magas beruházási ráták a vizsgált időszakban alacsony megtakarítási rátákkal párosultak, vagyis a jelentős beruházásokat döntően a külföld finanszírozta. Nem véletlen, hogy a nettó külföldi tőkebeáramlás gazdaságtörténeti léptékkel is kiemelkedő mértékű volt, a válságot megelőző években a GDP 8-10 százaléka körül tetőzött a régió átlagában.
• Ez különösen érzékennyé tette a KKE-országokat a külső sokkokkal szemben, ami meg is mutatkozott a válság alatt: hirtelen megtorpanás, majd a tőkebeáramlás leállásával gyors recesszió, végül lassú és vontatott talpra állás volt jellemző.

Dombi Ákos, a tanulmány szerzője szerint bőven van még tere a beruházások által vezérelt növekedésnek, hiszen a tőke/GDP hányados mindmáig elmarad a nyugat-európai értékektől. Fontos ugyanakkor, hogy a régió és természetesen Magyarország is okuljon a tapasztalatokból, és a további tőkefelhalmozást már minél nagyobb mértékben a belföldi megtakarításokra alapozza. A gazdaságpolitikának a közgazdász szerint kiemelt célként kell kezelnie a lakossági megtakarítások ösztönzését.