Szigorodnak a nemzeti adótörvények, és az adóhatóságok közötti információcsere is javul, írja a Portfolio.
Most azért is vizsgálhat sokkal több gyanús céget az adóhatóság, mert a Kúria néhány hete állást foglalt az offshore cégekkel szemben a NAV javára. A Kúria szerint ugyanis nem szolgálhat az adózó előnyére, és nem róható az adóhatóság terhére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt. A Kúria az adott esetben a gazdasági tartalom alapján ítélt egy offshore céget is beiktató cégháló kapcsán, noha a tényleges tulajdonosnak tekintett személy az offshore társaságban való részesedése nem volt biztosított
Azt is hozzá kell tenni, hogy az offshore cégek információról szóló nemzetközi egyeztési folyamat nem fejeződött be, a tárgyalások az EU-n belül és kívül is elég lassan haladnak.
Az offshore társaság egy olyan cég, amely nem a bejegyzés szerinti országban végzi a tevékenységét, és a tulajdonosai sem a bejegyzett országban élnek. Egyes országok tudatosan törekednek arra, hogy olyan jogszabályi és adózási környezetet alakítsanak ki, amely vonzó a külföldiek számára.
Három dologgal tudja egy adóparadicsom magához csábítani a vállalkozásokat: adómentességgel vagy kedvező adóztatással, anonimitás biztosításával, és az elenyésző bejelentési és adminisztrációs kötelezettséggel.
Tipikus megoldás az offshore társaságoknál, ha a kinti cég egy szolgáltatást "beszámláz" a magyar társaságnak. Ilyen esetben általában a szolgáltatás vagy fiktív, vagy jelentősen túlárazott, így nemcsak az osztalékadó tűnik el az országból, hanem a társasági adó is, hiszen a hazai társaság költségként le tudja vonni az adóalapjából a szolgáltatást.
A nemzetközi vállalatcsoportokon belül gyakori, hogy az offshore cég szellemi terméket ad egy másik cégnek használatába és ezért licencdíjat számláztat be. Egy kereskedelmi cégnél pedig az értékesítési láncba a beszerzési forrás és a forgalmazó közé egy offshore cég épülhet be, ahol adómentesen realizálható az árrés nagy része.