Továbbra is nagy különbségek vannak az európai tagállamok teljesítménye között – derül ki az Európai Bizottság friss innovációs jelentéséből. Az Európai Unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Dánia, Németország és Finnország következik. E négy országban valósul meg a legtöbb befektetés a kutatásba és az innovációba.

Huszadik hely

Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. Az általános előrelépést az segítette elő, hogy az EU-beli kutatási rendszerek nyitottabbá és vonzóbbá váltak, illetve fokozódott a vállalati innovációs együttműködés, valamint a tudás piaci hasznosítása.

„Az Európában fogant remek ötleteket arra kell használnunk, hogy munkahelyeket teremtő és fenntartható növekedést hozó, nyereséges vállalkozásokat hozzunk létre. Az új eredmények arról tanúskodnak, hogy míg egyes régiók kiváló mutatókkal büszkélkedhetnek, a tagállami teljesítmények eltérőek. A globális versenyben való helytálláshoz a régióknak innovatív módon kell gazdasági erejükre építeni” – nyilatkozta Johannes Hahn regionális ügyekért és várospolitikáért felelős biztos.

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája a következő négy csoportba sorolja a tagállamokat, Magyarország a harmadik kategóriában van, a jelentés az országokat „mérsékelt innovátoroknak” nevezi. Összességében Magyarország a 28 tagállamból a huszadik helyet érte el.

Az EU nemzetközi összehasonlításban

Az EU-n kívüli többi európai ország közül Svájc van az élen, minden uniós országot maga mögé utasít. A globális összevetésből kitűnik, hogy Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán az Európai Uniónál előbbre tartanak az innovációs teljesítmény területén. Az Egyesült Államokkal és Japánnak összehasonlítva az innovációs szakadék csökkent, Dél-Koreával összevetve azonban tovább nőtt.

Ausztráliával, Kanadával és a BRICS-országokkal (vagyis Brazíliával, Oroszországgal, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával) összehasonlítva az EU megőrizte vezető pozícióját. A gyors ütemű fejlődést mutató Kínát leszámítva az EU előnye stabil maradt, sőt nőtt is.

Az Innovatív Unió 2014. évi eredménytáblája jelenleg 25 mutató felhasználásával készül. Ezek három fő kategóriát különítenek el:

• Potenciál, vagyis az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás).
• Vállalati tevékenységek: az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozó szellem, szellemi tulajdon).
• Eredmények: a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok, gazdasági hatások).