A új Ptk. megváltoztatja az autóhitelezés szabályait. Ez önmagában még nem lenne baj, de számos olyan kapcsolódó részletszabályt elfelejtettek mellé megadni, amiből meg lehetne tudni, hogy pontosan hogyan fog majd menni az egész. A bizonytalanságból pedig az iparági szereplők szerint az következik, hogy egy darabig leállhat az autóhitelek folyósítása, de valószínűleg utána is drágább lesz.
Igen komoly változásokat hoz az új polgári törvénykönyv (Ptk.), miközben az alkotók törekedtek a törvénycsomag szellemiségében a folyamatosságra, az Opten kimutatása szerint az összes létező önálló törvényünk nagyjából felét fogja érinteni az új szabályozás.
Többek közt az autóhitelezés szabályai is megváltoznak, méghozzá elég furán. Egyrészt megszűnik az opciós vételi jog intézménye. Ennek az volt a lényege, hogy az ügyfél már a finanszírozási szerződés részeként hozzájárul ahhoz, hogy nem fizetése esetén, a bank egy egyoldalú vételi szándéknyilatkozat kiküldésével rögtön megszerezze tőle a kocsi tulajdonjogát.
Az autóhitelek finanszírozói jellemzően így is tettek, ha a felvevők nem fizették vissza a hitelt. Majd általában egy igazságügyi szakértő felértékelte a visszavett autót és utána azt a bank eladta. Az így befolyó bevételt beszámították az adós bankkal szemben fennálló tartozásába, mely – az esetleges devizahitel miatti árfolyamkülönbségek kivételével – nagyrészt fedezte a behajtandó hitelösszeget.
Mondjuk egy egymillió forint értékű autót a visszavétel után nagyjából 800 ezerre értékelt a szakértő és azt egy nyilvános liciten a bank maga el is tudta adni annyiért. Így egy 20 százalékos induló önerő és normál futamidő esetén, az autóból visszaszerezhető összeg nagyjából fedezte a fennálló tartozást.
Na de ez az opciós vételi jog megszűnik, így az autóhiteleknél elveszhet a közvetlen fedezet a finanszírozók számára.
Ehelyett a törvény egy Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett Ingó Hitelbiztosítéki Nyilvántartás felállítását fogja elrendelni, melybe minden gépjármű-finanszírozáshoz kapcsolódó szerződés felvezetésre kerül. hitelek esetében pedig még egy ingó jelzálog bejegyzés is kell majd. Ez tulajdonképpen egy ugyanolyan nyilvántartás lesz, mint ingatlanok esetében a földhivatali jelzálogjog bejegyzések nyilvántartása.
Ennek azonban a bejegyzési költségeken túl is olyan hátrányai vannak, amelyek mind az ügyfelek, mind a finanszírozók életét meg fogják nehezíteni.
A Budapest Bank szerint az ingó biztosítékok nyilvántartásba vétele többletköltségekkel jár, amelynek mértéke függ attól is, hogy szükséges-e hozzá közjegyző személyes közreműködése. Becsléseik szerint ezek a költségek 10-80 ezer forint között mozoghatnak majd.
Közjegyzőre pedig minden olyan esetben szükség lesz, amikor az ügyfél nem tudja magát beregisztrálni e-szignóval a MOKK-nyilvántartásba.
Orbán Imre, az Autóhitel Alkusz Zrt. vezérigazgatója szerint a jelzálog jog érvényesítése vélhetően úgy fog kinézni, hogy nem a bank vagy annak megbízott behajtói intézkednek, hanem egy peres eljárás lefojtatása után bírósági végrehajtót kell majd a banknak megbíznia azzal, hogy elvegye és eladja a kocsit. Ami a tetemes többletköltség mellett azt is jelenti, hogy akár fél-egy év is eltelhet, mire az autó visszavétele megtörténik, sőt annak értékesítése is lényegesen hosszabb időt vehet igénybe, ami alatt az autó is értéktelenedik.
"A még nagyobb gond viszont az, hogy a hatályos törvények szerint, az ingóságokat, így az autókat is, a becsérték akár negyedéért is értékesítheti a végrehajtó. Ennek köszönhetően az is megtörténhet, hogy egy egymillió forint piaci értékű, 800 ezer forintra értékelt autót akár 200 ezerért is elárverezhet a végrehajtó. Amiből még levonja a saját munkadíját, így lehet hogy csak 100 ezer forinthoz jut végül a bank"- mondta Orbán.
Ez pedig nem csak a banknak rossz, a megnövekedett bizonytalanság az autóhitelre vágyóknak legalább olyan kellemetlen. Ha kisebb a fedezet, akkor a bankoknak magasabb kamattal kell adniuk a hirtelen kockázatosabbá vált hitelt.
Orbán Imre szerint a legnagyobb baj nem is csak az, hogy ezek a díjak és a plusz ügyintézés bevezetésre kerülnek, hanem főként az, hogy a törvény végrehajtási rendeletét még nem adták ki. "Így jelenleg sem a MOKK nem képes legyártani azt a rendszert, ami majd a törvényi előírásoknak megfelelően lekezeli magát a nyilvántartást, sem a bankoknak nincs sanszuk, hogy az új Ptk. változásainak hatásait beépítsék és leprogramozzák saját szerződéseikbe és legfőképp informatikai rendszereikbe."
Ennek lehet egy olyan hatása, hogy a március 15.-e után elfogadott lízingkérelmekre esetleg nem lehet szerződést kötni, de az szinte biztos, hogy maguk a folyósítások a MOKK rendszerének elkészültéig csúszni fognak. Egyes vélemények szerint az is lehetséges, hogy ez a rendszer csak április közepére lesz működőképes.
Ma, épp a hatályba lépése előtt megjelent a hiányzó rendelet. Jobb későn, mint soha, de így is egyszerre fogják a gyakorlat közben tanulni a közjegyzők, ügyvédek, hitelre várók és az összes többi piaci szereplő is. A jelek szerint több fázisban fog beindulni a nyilvántartás, teljesen csak decembertől fog működni, a technikai részletek pedig majd még elválnak.
Emellett várhatóan megszűnik az ügyfél kötésű casco bankra engedményezésének lehetősége. Ez annyit jelentett, hogy adott esetben a banknak fizet először a casco. Mindez azt eredményezheti, hogy a bankok csak beépített konstrukció esetén fognak kamatkedvezményt biztosítani a cascós szerződésekre. Az ügyfél kötésűre nagyon is elképzelhető, hogy a továbbiakban a casco-mentes szerződések 1-2 százaléknyi kamattal emelt árazása lesz érvényes.
Lévai szerint ezzel kapcsolatban a Lízingszövetség nem tud tájékoztatást adni, "a biztosítók is és a lízingcégek is dolgoznak azon, hogyan lehet az új Ptk. szerint is olyan vagyonbiztosítást kötni, amely a finanszírozott eszköz sérülésével, vagy megsemmisülésével kapcsolatos finanszírozói kockázatokat is megfelelően kezeli. Mivel ezek a termékek nincsenek még a piacon, ezek árazásáról semmit sem tudunk."
A Budapest Bank szerint ugyan tényleg megszűnik a casco bankra engedményezési lehetősége, "de a finanszírozók a szerződésekbe társbiztosítottként bekerülhetnek, ami ugyanolyan biztonságot jelent számukra. Jó esélyt látunk arra, hogy ez március 17-től működni tud. Ebben az esetben nem fog növekedni a casco-mentes szerződések száma."
A kezes intézménye nem szűnik meg, de a fogyasztónak minősülő kezes felé igen szigorú feltételek jönnek. "Például a kezest a banknak az ügyfél fizetési késedelembe eséséről 1 napon belül hitelt érdemlően tájékoztatnia kell, ami nehezen megvalósíthatónak tűnik. Elképzelhető, hogy a gyakorlatban a bankok a kezes alkalmazásáról át fognak térni az adóstárs előírására" - mondta Orbán. Ez azt jelentené egyébként, hogy az adóstársnak is sajátjává válik a hitel. Lévai szerint viszont itt is bizonytalan még sok minden, erre is majd később alakul egységes gyakorlat.